2011. május 30., hétfő

Hazaértünk

mi is a Hargitáról. Ez volt a tíz napos utazás utolsó állomása, és az egyik tulajdonképpeni úti cél. Nagyszerű házaspáros konferencia volt... Vasárnap délután indultunk haza, éjjel egyre meg is érkeztünk. Az autó "gondoskodott" egy kis kalandról, de Istennek hála, végül szépen hazahozott...

A nyitó mozzanat, a zászlófelvonást megelőzően ünnepélyes percekben...

Többször is imádkoztunk kettesben, itt Boróka is csatlakozott.


Az előadó házaspár, Varga György és Anikó Budapestről.
A résztvevők nagy része.

más utak, más gondolatok - az Istené

Örömmel hallgattam végig Ödi történetét. Részleteket eddig is tudtam róla, kisfiú korából ismerem Encó által, akik Csíkban laknak, ott nőtt fel a tini-klubban (ugye?)...



Isten mindig válaszol azoknak, akik hozzá kiáltanak, megtalálható azok számára, akik őt őszintén keresik.

2011. május 27., péntek

sokan

hirdették már, hogy lehet online követni a Házaspárok Csendes Hétvégéjét. Én is megteszem, hogy senki le ne maradjon a jóról.
Ma délután kezdődik, 18,00-tól a zászlófelvonás, majd 19,30-tól a kezdő alkalom. Témánk: Felette nagy titok - őszintén a házasság titkairól, ezen belül is főleg a kommunikáció és konfliktuskezelés. Előadóink: Varga György és Anikó Budapestről... Lesz még egyéb is, sok meglepetés, meg áldás, amit Isten tartogat minden nyitott szívű résztvevőnek és hallgatónak.

Tarts velünk!

ma egy hete

hogy eljöttünk Belényesből...
Az elmúlt hétvégén Brassóban voltunk: mert szombaton Hozsanna-találkozó volt, vasárnap pedig Deák Zsolt lelkipásztorrá avatása. Szép és felejthetetlen ünnepek, örömteli találkozások, sok-sok áldás.
Kedden továbbutaztunk Csíkszeredába Encóékhoz (a sorban előttem levő nővérem), hogy néhány napot velük töltsünk, mert már nehéz lett volna két egymás utáni hétvégén ilyen hosszú utat megtenni.... Ma aztán továbbmegyünk a Hargita Keresztyén Központba, a Házaspárok Csendes-hétvégéjére.

Múlt szombaton leejtődött a fényképezőgép, s ezzel véget is ért az élmények ilyen módon való megörökítése. Csak reménykedem, hogy javítható a kütyü... De szerzek másoktól képeket, s akkor mutatok belőlük.

2011. május 18., szerda

fáradt vagyok

Tegnap Józseffel és Ernővel Váradra mentünk. Volt intézni valónk, és részt vehettünk a Gere Szabolcs temetésén is. Este nyolc után indultunk haza, de az autó az első kanyar után megállt. Mint a télen is, Kéc felé tartva... Elvontatták, mi ott maradtunk nővéreméknél... Ma reggel az első busszal hazajöttem, mert itthon a helyem, és Boróka nagyon vár. A fiúk olyan ügyesen rendezték magukat nélkülünk. Drágáim. József maradt, míg meg-doktorálják az autót. Nem lelkesít ez az örökös lerobbanás, és remélem, hogy az előttünk álló hosszú utat bajmentesen tesszük majd meg (Brassóba megyünk). Ezért imádkozzatok velem, kérlek.

Most pedig próbálok derűsen nézni a mai nap kihívásai felé.

2011. május 16., hétfő

Steven Curtis Chapman - I will trust You




Több oka is van, hogy ez most nagyon tetszik. Maradjunk ennyiben.

2011. május 14., szombat

igemagyarázat


Meg kellett tanítsam aranymondásként Borókának a Péld 6-ból, hogy: Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól.

Amikor este erősebben kellett figyelmeztetnem valamire, rögtön mondta: A Biblia azt írja, hogy "neveld a gyermeket a neki megfelelő módon" és ez azt jelenti, hogy úgy kell neveljél, ahogy nekem tetszik.

No, nem éppen ezt jelenti....

Hope for Europe


konferencián voltam a héten, Budapesten. Jó fejtágító volt a kongresszus része, a szívet aztán jobban tágította az utolsó két nap, amikor azokkal voltunk együtt, akiket Isten a nők közötti szolgálatban használ - nagyon sokféle módon, különböző helyein Európának, és szerte a világon. Áldás volt egymás hite által épülni, megosztani az élettapasztalatokat, új ötleteket begyűjteni, tanulságokat levonni, együtt imádkozni addig idegen, vagy alig ismert nőkkel.

Kiváltság volt, hogy Barátnémmal együtt mehettünk, akivel még külön ünnepeltük, hogy (már több, mint) húsz éve megáldott minket Isten ezzel a barátsággal. Tudom, hogy a Példabeszédek 10,22: Gazdaggá csak az Úr áldása tehet - elsősorban az anyagiakra vonatkozik, mégis, az elmúlt napokban, a sok-sok beszélgetés nyomán ez visszhangzott bennem.

Ez öt nap alatt, férjem volt itthon az anyuka-apuka... Önzetlen szeretetből vállalta ezt a nem könnyű feladatot, kihívást. Amikor fáradtan hazaértem, tiszta lakás, békés légkör, terített asztal és friss virág is várt a kertből... Igen, a családi életben is gazdaggá csak az Úr áldása tehet.

2011. május 6., péntek

jelenlét

Az elmúlt hétvégén belényesi napok voltak. Kicsi város, nagy felhajtás. Mi, szerencsére, a nagyjáról lemaradtunk. A rendezvényt nem kommentálom és nem részletezem, gondolom van fogalmatok róla, milyen lehet...

(Ez a videó 2009-ben készült, pont az imaházunk előtt... Ilyen vasárnapokon a beszűrődő zaj elnyom(hat)ja kis közösségünk énekhangját... Egyébként nem muszáj végignézni. Engem az ilyen zene kikészít... volt régebben egy kazettám ilyen utcai zenészektől, amikor azt hallgattam, erős fejfájásom lett... mikor rájöttem, kidobtam. )

Ennek kapcsán eszembe jutott az is, hogy kb. 14 évvel ezelőtt, amikor Németországban jártunk, egyik helyen városnapok voltak. Sok dolog, megnyilvánulás, újdonság volt számunkra, olyan is, amit remélem, nálunk sosem fognak gyakorolni, de legkellemesebb meglepetés az volt, amikor hirtelen, Istent dicsőítő zenére lettünk figyelmesek... Igen, a helyi evangéliumi közösség képviseltette magát a sokadalomban.
Tavaly, Ábel Budapesten járt a Gyermeknapi rendezvényen, és ott is - a sok mindenki között - jelen volt pl. a Palánta (csak Ábit nem engedték oda a sátrukhoz, nehogy elvesszen a többiektől). És milyen jó, hogy nemcsak a gyerekjógát lehetett kipróbálni....

Milyen jó, ha a sóvárgó keresők megtalálhatják az Isten fiait, mert megjelennek köztük!

Itt Belényesben, kisebbségben vagyunk magyarok. Még kevesebben (sajnos), magyar hívők. Talán a román testvéreink hatékonyabban szolgálhatnának ilyenkor (?). De kell nekünk elvegyülni a sokadalomban? Persze nem arról van szó, hogy nem szabad megenni egy kürtőst, vagy ugrálni a gyerekeknek a nagy gumivárban (habár azt is csillagászati áron kínálják)... de mégis... hogy vagyunk jelen?
S a nagyobb városokban, ahol szabad magyarul is jelen lenni?

Istenem, te nem a félelemnek lelkét adtad nekünk...

erős vállak