Épp csak

hazaszaladtam pár órára, hogy bepakoljunk Barkával a következő táborra, s egyúttal vegyek még ezt-azt a konyhára.
Köszönöm az imádságokat, az Úr kegyelemesen meghallgatott. Minden nap esik az eső, általában naponta többször, de ez nem befolyásolta a jó közhangulatot, játékkedvet. Ma kirándulni ment a társaság, estére mi is visszaérünk.

tábor

Estefelé holtpontra jutottam a táborozásra való készülődésben.
Most éjfél van, és már túljutottam a holtponton, de távolról sem vagyok indulásra készen...
Holnap kb. 45 gyerekkel és 10 munkatárssal felmegyünk Bondoraszóra (Budureasa) táborozni, 8 napra. Kérlek, és köszönöm, ha imádkoztok értünk is. Ezzel valamelyest kötelezem magam a beszámolásra is.
Alább felsorolok pár imatémát:

Hála, hogy van, hol és kivel táborozni (gyerekek, tanítók, személyzet).

hogy Isten kirendelte az anyagiakat.

Kérések, amit hálával tárunk fel Isten előtt:

• kellemes idő, megfelelő időjárás,
  
• egészségi gondok kerüljenek el, balesetmentesség,
  
• a gyerekek legyenek motiváltak és érdeklődők mindenféle tevékenység iránt,
• legyen egység a tanítók között, összehangolt legyen a munka
• legyen egység és jókedv a konyhán is
• szolgálatkészség
• bölcsesség, és kreativitás a szeretetteljes fegyelmezésben
• egymás tisztelete: gyerekek –felnőttek és felnőttek-gyerekek
• megtérések

A kép nemrég készült a tábor egyik épülete előtt.

...

Azt nem szeretem itt, ebben a blogkörnyezetben, hogy utólag nem lehet módosítani a közzétett bejegyzéseken. Pedig, ha utólag veszek észre gépelési hibákat pl., akkor szeretném kijavítani!!! (Igen, az előzőben vannak hibák :(( ).
Vagy, ha jobb képet, illusztrációt találok, akkor is módosítanék...
Na, de keretek közt vagyok, egyelőre itt és így. Most így kell jó legyen.

Az én hetesem

Igazából már a múlt szombaton megírtam a listát. A Brigi ballagása utáni partyn , amikor ott ültem egyedül a kényelmes fekete bőrkanapén, beugrott, hogy mennyire jó is velük lenni: a test szerinti családdal, a lelki családdal . És akkor az is beugrott, hogy igen, ez egy tipikus dolog velem kapcsolatban. Gyorsan kértem egy daarb papírt, és leírtam.... s egyútta leírtam a többi hatot is. A cédula meg ide-oda vándorolt, de szemmel tartottam, ma meg gyorsan leírom, különben nagyon kifutok az időből.
Lehet, hogy ha nem kapok névre szóló felszólítást, sose írom meg, de így...
Következzen tehát 7 dolog/tény róla, ami egyeseknek eddig titok volt, másoknak talán nem.... majd eldől.

1. Társasgában tudok igazán feltöltekezni. A nagycsalád ha összegyűl, vagy régi barátokkal, lelki tesókkal vagyunk együtt - úúúúúúúúúgy telik a tankom, hogy csak na.
2. Idegenek között nem vagyok kapcsolat-kezdeményező; szemlélődőként inkább meghúzódom egy csendes sarokban...
3. Nem szeretek ruhákat próbálgatni.
4. A pepecs-munkát szívesen átengedem másnak.
5. A magabiztos fellépés(em) mögött - ami nem mesterkéltség, ilyennek képzelt el engem a Teremtőm -, sokszor bizonytalan és törékeny lélek lakik.
6. Erős a nemzeti öntudatom. Szeretem az anyanyelvem és ragaszkodom is a műveléséhez.
   
7. Ösztönösen a bonyolult dolgok, megoldások felé vonzódom. Ha valami túl egyszerű, gyanúsnak tűnik, ebből bajom is származik olykor. A magam tekervényességével másokat is összezavar(hat)ok.

Többet nem írok, mert lejárt a hét. :)) (Így is, meg úgy is). Nos?

hajvágás

Ezen a héten többen is kevesebbek lettünk hajmennyiség szempontjából a családból. Talán hétfő volt, amikor J. megnyírta a fiúkat - s mindezt Boróka látta. Szerdán nem is lepődtem meg túlságosan, mikor többfelé szőkés hajtincseket találtam a lakásban. A kisasszony ugyancsak belevágott a hajába!!! De olyan jól csinálta, hogy nem vettem észre!!! Csak a nyomravazető tincsek árulkodtak a próbálkozásról. Megkérdeztem persze, miért vágott bele a hajába, mire azt válaszolt:
- Így nem mehettem el Nyégerfalvára!
No comment.
A családból Ábel szokta még önkéntesen kiigazítani a frizuráját, és kisebb korában ugyancsak jókat válaszolt vissza, mikor ki kellet vágja magát valami csínytevésért. Legtöbbször tátott szájjal maradtam a válaszai miatt... (sajnos, tipikus sztorik nem jutnak eszembe, és nincs aranyköpéses füzetem se, hogy fellapozzam. milyen kár.)


Aztán, én is frizurát váltottam. Előtte persze megtanácskoztam a dolgot a stílustanácsadómmal :P, és másokkal is, és nagy bátran elmentem a fodrászhoz. Elégedetten távoztam tőle, de nem számítottam arra, hogy a gyerekek így kiakadnak. Főleg Boróka. Nagyon felháborodott, hogy nézek ki. Küldött, hogy menjek vissza. Vagy menjek, és fésülködjek már meg! Vagy: mért nézel ki ilyen "Mártásan"? Estére azt is megmondta, hogy ilyen hajjal Borzási Márta vagyok. :)) Egész nap meg az volt a refrén: Nem szép így a hajad.
Hát... jól nem esett a sok dícséret, de meg se haragudtam, még szép! Ja, a fiúk szerint különös lettem, és elég jó a hajam is, csak fiúsabb :P. Ábel azt is mondta, hogy félelmetes a tekintetem (ezt nyilván, egy kis szidás után...), jó csel a szülőre terelni a figyelmet :).

Azt hiszem, ma már megszokottabb képem volt a család számára, mert nem sokat emlegették a hajamat.
És ja, igen: J.-nek tetszik.

3322

a blog aljára görgettem, és ezt a számot írta ki. Nahát!Hogy tudtam így elcsípni ezt a párost?

Ja, és még akarok írni valamit, csak hagyok egy kis időt az olvasásra, mert én elsősorban nem magamnak mesélek :D

amit ígértem Kinga kismamának

Bemásolok ide egy beszélgetés töredéket. A tartalma nekem szólt bátorításként, amikor Boróka szülése előtt álltam . Érdekes gondolatok, bátorítás lehet másnak is. (A kép is akkor készült, 2006-ban..., csak úgy mondom :P)

"... észrevettünk egy érdekes dolgot az 1Móz 3:16-18-ban. Na és az a lényeg, hogy ott egy olyan szó van, hogy "iccábón", ami a szótár szerint "fizikai fájdalom, kínlódás, kemény megerőltetés" DE ugyanezt írja a férfira is a dolgozásához... és felfedeztük, hogy fordítható úgy is, hogy "kemény izommunka, fáradtságos munka". És ilyen értelemben nem szükségszerű hozzá a fájdalom. Ez egyetemes átok, ami a test erőtlenségéhez és romlandóságához tartozik, ugyanúgy, mint ahogy addig a férfinek könnyen termett a föld, de mostmár kemény, fáradtságos izommunkával kapálni kell, amibe elfárad, de nem szükségszerű, hogy fájjon; mert bár az átok egyetemes, de van megváltás is és "fájdalmainkat ő hordozta". Azt beszéltük, hogy eddig nem is tudtuk, hogy lehet ilyet kérni, hogy ne is fájjon... én csak azt kértem, hogy könnyű legyen és gyors... A könyv, amit olvasok, azt írja: "legyen neked a te hited szerint" mindenkinek az adatik meg, amire hite van... pl. egy asszony azt kérte, hogy a gyerek ne legyen farfekvéses, mert akkor császározni kell... és imádkozott, az orvosok nem hittek neki és megcsászározták és aztán az orvos bejött hozzá és modta, hogy mikor kinyitották észrevették, hogy a gyerek fejjel van előre. Vagy pl. nekem is az utsó pillanatig farfekvéses volt J. és imádkoztam és megfordult... és imádkoztam, hogy könnyű és gyors legyen és úgy lett. Én csak azt az igét tudtam, ami a Timóteusban van, hogy "megtartatik a gyermekszüléskor" és ebbe kapaszkodtam. De ha abba is lehet kapaszkodni, hogy nem is fáj? Azt mondja az a könyv: az egyiptomi bábák azt mondták, hogy "a héber nők másképp szülnek"- és ez nem hazugság volt, hanem tény és valóság, hogy könnyebben szültek - egyfajta szövetségi áldás. Azt is írja a könyv, hogy sok áldás van a bibliában, ami a gyermekvárással és a szüléssel kapcsolatos, és én ezt eddig nem is tudtam, csak 1-2 igét.
Van egy ige egyenesen az Úr Jézus szájából is: (n16:21) Amikor az asszony szül, fájdalma van, mert eljött az ő órája, de amikor megszülte gyermekét, nem emlékszik többé a gyötrelemre az öröm miatt, hogy ember született a világra. A görögben ott se fájdalom van, hanem "thlipszisz", ami összeszorítást jelent (= izomösszehúzúdás?); szokták nyomorúságnak, szorongattatásnak, üldözésnek is fordítani meg háborúságnak, de sose fájdalomnak.

Na kikerestem a másik görög szót is és a Jn 16:21 így van szó szerint: Amikor az asszony szül szomorúságban (baj, bánat esetleg) van, mert eljött az ő órája, de amikor megszülte gyermekét, nem emlékszik többé az összeszorításra az öröm miatt, hogy ember született a világra.

Nekem ez mindig is kedvenc igém volt, mert az Úr Jézus olyan szeretettel beszél benne a nőkről és a gyerekekről... És főleg az, hogy szerinte ÖRÖM ha ember születik a világra. Pedig Isten egyszer azt mondta, hogy "megbántam hogy embert teremtettem a földre" és az Úr Jézusnak mégis ÖRÖM minden egyes ember, aki megszületik, pedig miattuk kell meghalnia és mégse nem szomorúság, hanem ÖRÖM! EZ OLYAN KLASSZ!!!!"

Csak annyit fűzök hozzá, hogy Borókát nagyon gyorsan szültem, a doki szerint viharosan... de azért fájt. Visznt amikor az öcsémék várták első gyermeküket, ő nagy hittel imádkozott feleségéért, hogy fájdalommentesen szüljön. És az ő hite szerint történt!

meggylekvárt főztem,

lesz kompót is. Cseresznyekompótot is tettem már, olyan ropogósból. Nagyon szeretjük, és köszönjük azoknak, akik megajándékoztak vele. A mi udvarunkon is vannak gyümölcsfák, de mind kezelésre szorulnak. Ezen a télen hamuval szórjuk majd meg a gyökereket, hogy többé ne férges gyümölcsöt teremjen. Így mondta apukám, nekik bevált, Imi bátyáméknak is meggyógyult a meggyfájuk... Apukám az anyukájától hallotta még gyerekkorában, a nagymamám is valaki mástól a faluban...
Édesapa mesélte a múlt héten e téma apropóján, hogy volt az udvarukon egy kedvenc diófája, s nagyon szeretett a tetejébe mászni (tehát van kire hasonlítson Ábel). Egy alkalommal csodálkozva fedezett fel egy rakás hamut a fa gyökerén. Szóvá is tette az anyjának, hogy: Nézze már édesanyám, valaki hamut szórt a diófa alá.... Hagyd ott, fiam, mert én szórtam oda - volt a válasz, majd következett a magyarázat, hogy az kell a férges diók miatt. Pontosan nem is tudja, mi történik a hamu hatására, de az eredmény örvendetes lehet.
Édesapám a kórházban van, azért imádkozunk, hogy őt is megfelelően kezeljék, és örvendetes legyen az eredmény.

az előbb kaptam, meg is mutatom

ezt a kismenyasszonyt. A képek beszélnek. Nagyon élvezte a ruhát, a helyzetet, a szerepet...

a múlt héten

sok minden történt. naná.

Hétfőre nem is emlékszem részemről.
Kedden elintéztünk pár hivatalos ügyet, s elmentünk Budapestre. a koncertre. amiről mások már beszámoltak. Képet "Kovács Mihállyal" nem sikerült összehozni, de Imi tesómékkal, akiknél aludtunk, igen. Az odavezető úton kiderítettük egymásról, hogy senki nem rajongja MWS-t, akkor mért is megyünk? Én meglepetést, ajándékot szerettem volna a zenész férjemnek, hogy legyen része igazi, nagy koncertben. Amúgy is családnap volt. A koncert az csakugyan nagy volt, az élmény meg ... változó, hogy kinek milyen. Engem megérintett az Úr. Nem fogom elfelejteni. Szerdán Budapesten voltunk, ügyintézés, hősök tere, séta, ilyenek. Estére, nagyon fáradtan, hazaértünk.

Csütörtökön évzáró az iskolában, és megkezdődött a nagyvakáció, nagy kihívás. Énekóra (Jnek), gyüli, miegymás.
Szombaton J a fenesi erdőre ment a körzet szolgálattevőivel, én pedig Brigi ballagására mentem a srácokkal, Váradra.
Ezúttal részt vehettem egy "betlehemes bulin", bocs, nem tudtam, hogy mondjam másképp, ez csakis jó dolgot jelent. Sokszor irigykedve hallgattam a beszámolókat, mennyiszer és milyen sokféleképpen ápolják a közösséget a betlehemiek. Imaéjszakák az ifinek, közös szolgálatok, agapék az egész gyülivel, kirándulások, drámázás, stb. csupa olyasmi, ami egy csoportot közösségg formál(hat). Most hárman ballagtak, mind3 ugyanabból az osztályból. Edina és Anita óvodásaim voltak annak idején. Az első generáció tehát már érettségizik, s hallottam, hogy van, aki készül férjhezmenni. Hm. Vasárnap Belényesben voltunk a gyüliben, fagyiztunk a vasisokkal, készültünk a gyerektáborozásra...

Fáradt vagyok, és olyan sok a tennivaló, hogy már-már összecsapnak a fejem fölött a hullámok. Remélem, hogy a már-már nem engedi meg.