egyik rendszeres időtöltésem

a virágaim ápolgatása. Nagy házban lakunk, van itt mindeféle épület, sokmindent nem is használunk. A kert például parlagon maradt. Füvesíteni akartunk, de nem jött össze, talán jövőre. A ház előtt virágoskert is volt valamikor, mikor ideköltöztünk, nagyon elhanyagolt volt, a szomszédok egyszerűen kígyófészeknek titulálták. Azt próbáltuk rendbe tenni, részben sikerült. Azért most gyorsan megmutatom, mi sikerült eddig.Ez itt jobbra, ahogy a belső udvarra kilépünk. Elég árnyékos hely, de remélem, a tátogók is kibírják itt...
Az a kála Brassóban sosem virágzott, ez a hely biztosan jobban tetszik neki. Még Zsike hozta annak idején Iliéktől azt a pár levelet. Evókám, futtatom a szép sárga virágú futókát... aztán ott van a legígéretesebb gloxinia is. Meg számítok piros kálára.

Ez a lépcső másik oldala...Ezek ezernevű virágok, én csak néhányat jegyeztem meg: pistikevirág, erzsikevirág, vízifukszia, legénycsalogató... szeretik ezt az árnyékos helyet, Angié volt az ötlet is, tőle kaptam a virágokat is.
Kedvenceim, ezek a begóniák, én nevelgettem őket...Ezt Veress Irénkétől kaptam :), üzenem, hogy megszaporítottam, és sokan gyönyörködnek még ezekben a liliomokban.
Ez egy másik része az udvarnak, a cserepekben reménységem szerint időveeeeeel, újabb begóniák és gloxiniák lesznek :)
(Majd folytatom, még van néhány része az udvarnak, ahová bekukkinthattok.)