2010. szeptember 14., kedd

Óvodába, iskolába

indultak a mi gyermekeink is. A két fiú Tárkányba jár - Ábel megy a Barka által kitaposott úton. Meglepetésekben mindig van részünk, de kellemetlenségüket kárpótolta az, hogy láttam Ábelt csillogó szemmel, várakozás-teljesen ülni a padban, figyelni az osztályfőnökre (matek szakos tanárnő, neki pont jól jön)... Ő várta az iskolát. (Emlékszem, annak idején én is szerettem.)
Itt úgy osztják a tankönyveket, hogy a jobbaknak a jobbakat. Mondják Ábel osztályában, hogy aki negyedikben az első hat tanuló között volt, az választhat először könyveket. Mire ő: én első voltam, de így is-úgy is benne vagyok az első hatban, mert csak öten voltunk negyedikesek :-).

Barka is engedett valamennyit a régebbi utálatból, várja az új tantárgyakat, talán egy kicsit érdekelte az is, mi történt a nyáron a többiekkel... a legjobb pedig az volt, hogy ma már volt tornaóra, tehát foci.

Boróka is várta az ovikezdést. Két új óvónénit kell szívébe zárjon és több új ovistársat, mert a régi csoport zöme iskolába ment. (Ez az egyetlen magyar csoport a városban, tehát vegyes. Persze, lenne itt több csoportra való gyermek is, csak sajnos a legtöbb szülő nem tartja fontosnak az anyanyelvi oktatást. Jó (?) kifogás, hogy így biztos megtanul románul, és nem lesz gond az iskolában... Szerintem ez kényelem, és önzés. De, hogy a gyereknek mit jelent olyan közegbe kerülni, ahol senki sem beszél úgy, mint otthon? Alig néhány évesen... Ez nem tudom, ha lényegbevágó tényező lenne. Az meg már tényleg "lényegtelen" kérdés, hogy mi lesz így az amúgy is fogyatkozó nemzetünkkel...)
Na, visszakanyarodok Borókámhoz. Reggel lelkesen szorongatta a virágcsokrokat, és magát bátorítva mondta, hogy alig várja az ismerkedést... Én sejtettem, hogy ebből sírás lesz és bármennyire idejében indultunk, elkéshetünk az évnyitóról. Így is lett. Amikor a terembe beléptünk, "szó elakadt, hang fennakadt"... a virágokat nem akarta odaadni, és egy szót sem szólt. Ha kérdezték, súgta, hogy válaszoljanak én. Végül... mégis sírva hagytuk ott.
Persze, mikor érte mentünk, nem akart hazajönni. És vigyorogva mondta, hogy miután elmentünk, úgysem sírt többet. Ejnye.
Ma reggel, ébredés után elkezd köhécselni, és bejelenti, hogy nem mehet oviba, mert beteg. Persze, hogy mentünk. Mikor már csak pár percre voltunk, megkérdi: Hisztizzek, amikor megérkezünk az oviba? (No comment.) Hazafele jövet bejelentette, hogy többet nem fog sírni, mert már megismerkedett az óvónénikkel. Remélem, így is lesz.

12 megjegyzés:

iri írta...

:))

Abigél írta...

Hát igen...

mutter írta...

kire hasonlít Boró?:D

Maria Smith írta...

Hoszu es elegge kenyes ez a magyar roman nehez subject!!! Azt hiszem nem tudtad meg meg pontosan azt ami igazan problemat okoz a magyar gyerekek magyar tagozat stb csaldoknak tanaroknak. Nekem peldaul 4 osztalyt kellett magyarba jarnom mind a 4 et utaltam....es mai napig sem latom ertelmet miert kell 4 osztalyt jarni ahoz hogy 5ikbe athelyezkedjena gyerek egy total mas eletbe stilusba nyelvbe. Azt mondtam a szorgos es igaz magyar anyukak ill apukak megtanithatnak a geyrekekek ugy + ba es a gyerekek jarjanak roman sulikba roman ovodakba....es ne osze visza mert osze visza lesz a vege is.

Nem erzem es soha sem fogom attol magyarnak erezni magam hogy magyar suliba jartam vagy hogy magyarok a szuleim. De ROMAN nak igen erzem magam mert a nagy magyarok meglogtak amikor adodott az alkalom es futottak ki merre latot mig mi maradtunk es nekem peldaul szuper volt a Romanokkal es igen nagyon buszke vagyok ra hogy Romaniaba elve gyonyoruen beszelem es irom es ertem a ROMANT. Es nagyon szegyelni valo volt amikor legjobb baratnom szotarral jarta ki a kozgazdasagi egyetemet Varadon es amikor megszolalt Romanul hihetetlenul helytelenul es nehezen makogot...azert nekem ez megis csak szegyen de persze masnak nem!!!
Jo lenne ha lenne magyar ovi es iskola is persze igy valaszthatnanak a szulok....de akkor vagy legyen egesz vagy semmi mert szerintem ez a 1-2 ev itt 1-2 ev ott elegge puliszka dolog..nem beszelve a traumarol amit agyerekek atelnek amikor roman suliba kerulnek es nem ertennek semmit es csufolassal meg lenezzessel kell meglegyenek...nem beszleve mas dolgokrol. Na nem is folytatom....lassan majd evek multaval meglatod te is jobban a dolgokat....ill belelatsz majd jobban a dolgokba...ott minalunk!

Mike Adina írta...

Ebben a dologban nem fog rajtam Belényes semmit sem változtatni. Mármint az elveimet tekintve. Max. annyit változok, hogy nem akarom "megváltani az itt élő népeket"... maradok a csendes fájdalmammal, és prioritásaimmal, amit saját családomban megvalósíthatok.

A szüleinktől örököljük nemzetiségünket, ugye, ez nem választható. Mondjuk, a Biblia azt írja, hogy Isten határozza meg születésünk helyét és idejét... (ApCsel 17,26) Én ezt hiszem, és ez a kiindulópont számomra.
Az, hogy később minek érezzük magunkat, az megint más kérdés, mint az is, hogy miért. Meg az is, hogy melyik kényelmesebb. (Manapság ez az elsődleges szempont mindenben: mi kényelmesebb nekem, mibe kell kevesebbet befektetnem, de többet profitálnom, stb.) Tanítsák meg a gyerekemnek a románt mások, míg mondókázni kéne vele...? Nem az anyanyelvet kéne szépen megtanulja otthon, az óvodában, az iskolában, s aztán a szülők segítsenek neki az idegen nyelvek elsajátításában - legyen az román, angol, vagy bármi más?

Én is úgy gondolom, hogy az ország nyelvét, ahol élünk, illik tudni, helyesen írni és beszélni. Viszont anyanyelvünket nem ismerni, nem beszélni szépen és helyesen.... nem írom le az ideillő jelzőt, mert nem akarok senkit sem bántani.

Tudom, milyen érzés, hogy itthon "bozgor"nak, hontalannak bélyegeznek némelyek, míg az anyaországban románnak neveznek, tartanak sokan. Nem mindenki, persze. Nemrég Brassóban fiatal fiúk leköptek egy lányt, mert magyarul beszélt telefonon... és furcsán néznek, mert a kiscsoportos magyar gyerek nem érti, ha románul szólnak hozzá a boltban. Nyugatabbra persze, ez senkinek sem tűnik fel, természetes a sokszínűség, a különböző nemzetek egymás mellett élése. Általába véve mondom.

De nem folytatom itt a témát. Nincs miért.
Zárszóként annyit, hogy mégis fontos az identitástudat. Nagyon. Kik vagyunk, honnan jöttünk, kikhez tartozunk...

Mégis, mivel hitem szerint itt a földön csak átutazóban vagyunk, a legfontosabb identitáskérdésben nincs zavarom: Isten gyermeke vagyok, a menny polgára. Tudom, hová tartok. Jézus, aki élete árán váltott meg engem, elfogad minden hozzá forduló magyart, románt - mindenkit. A mennyben nem lesznek nemzetiségi gondjaink. Ez csodálatos.

Maria Smith írta...

Huha...hat en nem igy gondoltam sot nem is mertem azt gondolni hogy te elveidet erzed hogy valtoztatni akarja Belenyes...en csupan elmondtam neked hogy mondjuk fele dolgot csinalni oktatassal kapcsolatosan eppen annyira negativ lehet...na sajanlom ha ugy erezted. Szerintem sajnalatos hogy ugymond alapokat tanitannak csak a gerekeknek es nincs tovabb suli csak a 4 osztaly mar evek ota....
A lelkizes a vegen az meg most szerintem nem ide illo de vegul is az az dentitas a legfontosabb.Nyugaton is behoztak mar hogy mindenkinek azt a nyelvet helyesen es jol kell beszelni ahova letelepednek ez vilag eejetol igy van....
szerintem elso es nem utolso identitas a Istenben valo identitasunk nem?!! ...a tobbi elegge megmagarazhato|!!!

Zsuzsa írta...

Aranyos gyerekek!!!:)

Klári B. írta...

Szerintem, nem az a baj, hogy nincs 5-iktol felfele is ott a varosban magyar tagozat, vagyis nem csak ezert nem adjak a szulok a gyerekeket. Itt Temesvaron, ahol 12-ikig is van magyar nyelvu oktatas, sajnos itt is sokan valasszak, tiszta magyar csaladok, a roman nyelvu oktatast. Elromanosodas... Regen orult a nep ha sajat nyelven tanulhatott, most pedig... Na de...
Orulok Adina a jo tapasztalatoknak. Borokaval egyutt erzek, nem konnyu ket teljesen uj szemelyt egy ket nap aladt tewljesen megismerni, elfogadni. Sikeres tanevet kivanok nektek.

Imre Sz. írta...

Kedves M.S.
Nem igazán tudok mit mondani a hozzászólásodra..csak sajnálkozom... és nagyon remélem, hogy kevesen vannak, akik ugyanígy gondolkodnak.
Angliából lehet, hogy könnyebb nem gondolni Trianonra és következményeire..vagy talán téged sem tanítottak meg, és nem is tudod történelmünket.
Csak annyit még, hogy már Mózes is parancsba adta(Isten által)a zsidó népnek , hogy tanítsa meg fiait, és fiainak fiait, hogy kik ők..és ezt soha el ne felejtsék. Ezért tiltotta meg Isten a vegyes házasságokat, hogy megmaradjon tisztán a nemzet. Ajánlom figyelmedbe az egész ószövetséget, Mózestől Nehémiásig... és az nem lehet kifogás, hogy mi Újszövetségiek vagyunk. Gondolom Angliában is használják a Bibliát.
Üdvözlettel, Szilágyi Imre
Tisztel

Imre Sz. írta...

Még egy gondolat..M.S.
Bízom benne, hogy csak korodnál fogva gondolkodsz így...

Névtelen írta...

sajnos ra vagyunk szorulva hogy roman oviba adjuk a gyereket mert ha itt akar elni romaniaban meg kell hogy tanulja a nyelvet es mikor ha nem az elejen?

Imre Sz. írta...

Miért vagytok rákényszerülve? Fegyvert tartanak a fejetekhez? Én is magyarul végeztem az első 4 osztályt, és 5-től ugyanilyen elv alapján, szüleim átírattak román tagozatra...azt gondolom az volt életem(ük) egyik meggondolatlan döntése. Pont az az időszak amikor a leg fogékonyabb a gyermek... nem kellene elrontani, ha van lehetőségünk anyanyelven tanítatni, tanítani..