2011. április 13., szerda

Nevetés



Azon morfondíroztam, kivel szoktam én jókat nevetni. Nem fogom felsorolni, az biztos, hogy legtöbbször J. nevettet meg... meg a Barátném.... de úgy igazi, jóízűeket a jó barátokkal, közeli testvérekkel lehet kacagni...
Hétfő délután nagyon sokat nevettünk. Lisztesék és Timárék komolyan vették Boróka februári meghívását :), és eljöttek hozzánk családjaik töredékével egy délutánra. Nagy kincs a közvetlenség, őszinte szeretet - pedig nem olyan rég, hogy ismerjük személyesen egymást, ha jól számolok, egy éve sincs... És mindez Krisztus miatt van, aki tanít minket egymást szeretni.

Természetesen, sok szó esett a zenéről, énekekről, Isten dicsőítéséről, külön élmény volt Csaba történetét meghallgatni. A gyerekek jól elvoltak - olvastak, játszottak, fociztak (virtuálisan), a kisebbek babáztak, szaladgáltak, csúzda - lipinka - sok minden belefért abba a néhány órába. Aztán rövid időre, csak úgy magától :) kettévált a szülők társasága, a férfiak elvonultak a nappaliba, mi nők pedig a konyhában beszélgettünk egyebekről, míg a vacsorát feltálaltuk.


7 megjegyzés:

Sárosdi Virág írta...

Hát igen, Csaba története nem mindennapi. Mi hetekig emlegettük itthon. :)

mutter írta...

sajnos ma nem nevettetelek, pedig abba az idpbe igazán belefért volna... na de jön a május:) és az optimista.
milyen jó lehetett Lisztesékkel... a rakott krumpli is finom volt, hallottam:)

Csaba írta...

Igen, milyen jó volt megismerni egymást egy kicsit, jókat nevetni és csak úgy élvezni az együttlétet, a közösséget! Köszönünk mindent! Ági

Laura írta...

Anyáék nagyon várták már, hogy találkozzatok..:) A képekből is látszik, hogy jó hangulatban telt. :)
és Timárékról..egyszerűen nem hiányozhatnak a csapatból :D <3

Mike Adina írta...

Pedig kacagtunk is, Evókám drága!

Piroska írta...

Volt az életemnek egy betegségekkel teli, nehéz időszaka. Úgy alakult, hogy Timárné Ági akkor tanította két nagy lányunkat angolra. Hétről-hétre átbuszoztunk Gyulára. Örök élmény, amennyi szeretetet, gondoskodást, jó kedvet kaptam Ágitól és Csabától./Ennek 6-7 éve./ Ugye, milyen nagy érték a barátság?

Névtelen írta...

Úgy gondolom Isten mindennapi kegyelme által nem mindennapi csodákat tapasztalhatunk meg (pl,az ilyen barátságok, találkozások stb..).
Csaba