2011. április 6., szerda

Továbbra is zajlik az élet


mint nálatok is. Reggeltől estig. A napi teendőkben igyekszem a flyladyvel segíteni magamon. Nem tudom, mit is írhatnék most még, hisz semmi különleges nincs, mégis minden az. A közhelyek is mind valóságok. Élvezem az esemesezést, telefonos kapcsolattartást, imatémák ilyen módon való megosztását, a tavaszt, kertészkedést, az életet.

Olvastam ma reggel egy szép verset, továbbadom a szépségét.

Füle Lajos: A szépség


A szépség volt az álmom,

szépség a mágnesem.

Tán ott is megtaláltam,

ahol más senki sem.


Volt úgy, hogy életemben

tombolt a bú, a gond,

mégis nyomára leltem:

tüskék közt rózsa volt.


Rejtőzve is közel jött,

bármerre vitt az út,

hol egy mosolyba fészkelt,

hol egy kis dalba bújt.


Hol illanó madárka volt,

hol hímes lepkeszárny,

hol múló, ritka mámor,

hol hamvas, tiszta lány.


Hol halkuló harangszó,

hol zsoltár ritmusa,

gyerekhang, messze hangzó,

vagy hangtalan ima.


de mindenütt elértem,

de szüntelen elért.

A szépség volt az élet,

az élet volt a szép.

7 megjegyzés:

Mike Adina írta...

Nem értem, mért nem olyan színnel jelent meg a vers, mint amilyennel én írtam... de ettől még szép.

Zsuzsa írta...

Nagyon szép! Köszönöm.

Kinga írta...

az, igazán.

Kinga írta...

De a lelkületed is ami átjön ebben a pár sorban.

iri írta...

Ennyi "szep" szotol olyan sselymes-barsonyosan szep ez a vers.

Lea írta...

óóó, de szép...:)

Napsugár írta...

igazán szép a vers- a kép is, meg minden!