2011. július 19., kedd

Egy teljesült kívánság


Az utóbbi időben az volt egyik kívánságom, hogy szülés előtt elmehessek még Váradra. Csak úgy. Vásárolni is szerettem volna ott, de arról hamar letettem. Az idő múlásával, aztán kezdtem lemondani, mert lehetőség nem nagyon adódott, bizalmam az autónkban nem nagyon volt...
pedig közeledett az édesapa szülinapja is. Péntek délután jött az sms, hogy lesz egy kis összegyülekezés apánál, megint felcsillant a remény bennem, de nem láttam, hogyan győzhetném le a 60 km-es - nekem most - nagy akadályt. Aztán reggel olyan szép borús napra ébredtem, hogy menten eldőlt bennem: Borókával elmegyünk a déli busszal, a fiúk maradnak Józseffel itthon. Hétfőn jöttünk haza.
Így történt, hogy én is ott lehettem apa 79. szülinapján.

Isten teljesítette a kívánságomat. Jut eszembe, aznap nem is egy ilyen kellemes meglepetésben volt részem.

4 megjegyzés:

Elisabeth írta...

A meglepetések java hátra van, mert ráéreztem hogy vásárolnál..és sokat gondoltam Rád minden nap és .....lehet amit szerettél volna megvalósul..Puszillak
Isten hegyén a gondviselés! És a ki nem mondott kívánságaink is mások szívére helyezi..puszillak.

mutter írta...

ó, de szépek és kedvesek nekem...

encóka írta...

:D
óóóóóóó

60 - 260 km... nálunk is borús volt estefele, mégsem vagyok azon a képen.

nem is tudom, kit kívánjak közelebb :)

Szinne Mike Anna írta...

Milyen szep tunderkisasszony all ebben a csodalatos csaladi koszoruban:)!