Hogy mondjam el?

Nehéz beindulni, ennyi csend után. Vacakolt a családi gép, most is azt teszi... Muszáj lesz helyben találni egy "gépészt", hogy megbuherálja ahol kell. Ez volt a legnagyobb akadály, a többi meg a szokásos.
A mondanivalóim, mesélni valóim régivé, elavulttá váltak, sokat tán el is felejtettem, hogy le akartam írni :). Ez már csak ilyen. Ebből a szempontból is meg kell tanulnom megragadni a pillanatot, az alkalmas perceket. És tudatosan írni. Mert a sok ez meg az elolvasása végül sok időt rabol, s aztán olykor a sok jótól megterhelt szívvel megyek nyugovóra, vagy a dolgomra...

Most is útba ejtem a mosogatót, beteszem amit kell a kenyérsütőbe, hogy reggel frissen sült kenyér illata fogadjon, aztán irány aludni.