„Egy álmot láttam az éjjel József, nem teljesen értem, de úgy gondolom, hogy ez a Fiúnk születésnapi ünnepsége volt. Azt hiszem, hogy erről szólt az egész. Az emberek már vagy négy héttel előtte elkezdtek készülődni rá. Feldíszítették házaikat és új ruhákat vettek. Sokszor elmentek vásárolni és díszes csomagokkal tértek haza. De érdekes módon az ajándékokat nem a mi Fiúnknak vették. A csomagokat gyönyörű papírokkal csomagolták be és aranyos masnikat kötöttek rájuk, majd egy fa alá állították őket. Igen, egy fa alá József, a házuk kellős közepébe. És fel is díszítették a fát. Az ágai tele voltak izzó égőkkel és csillogó díszekkel. A fa tetején egy alak volt. Olyan volt, mintha egy angyal nézett volna le. Oh, olyan gyönyörű volt! Mindenki nevetett és boldogak voltak. Mindenki nagyon izgatott volt a sok ajándék miatt. József, az ajándékokat nem a Fiúnknak adták, hanem egymásnak. Szerintem még csak nem is ismerik Őt. Egyszer sem említették a nevét. Nem furcsa az, hogy az emberek mennyi nehézséget okoznak maguknak, csak azért, hogy egy olyan személy születésnapját ünnepeljék meg, akit még csak nem is ismernek? Az a furcsa érzésem volt, hogyha a mi Fiúnk elment volna arra az ünnepségre, akkor tolakodnia kellett volna, hogy odaférkőzzön közéjük. Minden annyira szép volt József, és mindenki olyan vidámnak látszott, de engem ez inkább sírásra késztetett. Milyen szomorú, hogy az ünnepelt, Jézus, nem kívánatos a saját születésnapi ünnepségén. Örülök, hogy ez csak egy álom volt. Milyen szörnyű lenne, ha ez igazából is megtörtént volna!” (ismeretlen szerző)
Napsugárnál olvastam. Ugye, nálatok Jézus az ünnepelt?
4 megjegyzés:
Jó emlékeztető arra hogy mivé nem szabad fajulnia ennek az ünnepnek.
Puszi a családnak:)
Köszönöm az emlékeztetést.
De jó lenne, ha sokan elolvasták volna ezt a bejegyzést! Megállít és elgondolkodtat! Nálunk Ő az ünnepelt, mégis jó, hogy elolvastam, vékony jégen táncol ma az ember és könnyen elúszunk. Sokat gondoltam este rá, hogy érezné magát nálunk a saját születésnapján! Áldott, szép karácsonyt Nektek! Erika
kár,hogy január 2o.-án olvasom az ünnepelt születésnapját,vagyis az álmot,amiből ébredni még most se annyira késő talán.
Megjegyzés küldése