2011. január 19., szerda

Krumplifőzelék és könyvtár

Csak az a közös bennük, hogy mindkettő kával kezdődik.

Az almaleves mellé krumplifőzeléket készítettem másodiknak. Életemben először kb. 2 évvel ezelőtt ettem, Magyarországon - lehet, csak szerintem, de Erdélyben nem annyira ismerős ez az étel. Minden esetre, az első kóstolás nem késztetett arra, hogy itthon is megfőzzem. Aztán Maimoninál láttam a hét elején, és tudtam, kipróbálom. Mert van bőven krumplink, mert úgyis következne valami krumplis étel, meg amúgy is, mért ne, főleg, hogy a férjem nagy főzelékrajongó... Így történt, hogy az ebédnél J. azt mondta, ez a legfinomabb krumplis étel, amit valaha is főztem...

Aztán, végre kinyitott az iskolai könyvtár (Tárkányban). Az év elején is nyitva volt egyszer, a fiúk rögtön beiratkoztak, de aztán átrendezés, átszervezés miatt hosszú szünet következett. Hétfőn látom ám, hogy Barka új könyvvel a kezében jön haza a suliból, és örömmel újságolta, hogy ismét lehet könyvtárba járni... Örülök a lelkesedésüknek, s rámtört a nosztalgia...
Én is nagyon szerettem könyvtárba járni.... Váradon olyan szép nagy volt... az a rengeteg szoba és polcok, a választék, az az illat... hm, és az élmények, a kedves könyvtáros néni, a határidők... később a tanulások, versenyekre való felkészülések a könyvtárszobában, hisz voltak könyvek, amiket nem lehetett hazavinni... (Nyáron terveztem, hogy felkeresem a fiúkkal a városi könyvtárat, de sajnos még nem lett belőle semmi.) Megtanultam, hogy ha ajándékról van szó, legnagyobb sikert könyvvel lehet elérni a fiainknál.

5 megjegyzés:

Inci írta...

ez nálunk is így van, mindegy, hogy mi az ajándék csak könyv legyen.Én is örülök neki.

Kiss Kriszta írta...

nem semmi!

Abigél írta...

A krumpli főzeléket én is ritkán készítem el,a könyvek viszont annál népszerűbbek.Bármikor:)

Zsuzsa írta...

de jó!!!

Bartos Erika írta...

Örülök, hogy eszembe juttattad a krumplifőzeléket! Kicsit másképp főzzük, de mivel régen főztem már, ma asztalra került! Erika