(Mind vártam a bejegyzéssel, mert szerettem volna 1-2 képet is feltölteni, de nem sikerült, így rászántam magam a "csak szavas" változatra.)
Szép és meghitt ünnepe volt a körzetnek, családoknak. Nekünk is. Zsefi nagyon jó fiú volt, szépen aludt - az áldás előtt és után is, mert közvetlen akkor torkaszakadtából ordított. :)) Sámuel rövidke imát mondott csak érte (ott). Olyan jó volt, hogy a nagyobb család egy része eljött ez ünnepre. Sok szeretettel töltekeztünk. A tinifi kórusnak is volt meglepetése.
Csak a telefonomon van pár kép, mert valahogy arra nem sikerült odafigyelnem, hogy fotóst is megbízzak.... Ezt az okos telefont viszont a gép nem akarja felismerni sehogy sem, így nem tudtam áttölteni a képeket... Sőt, napok óta tagadja, hogy ismeri a külső hardot is :((
Intézkednem kell ez ügyben.
Zsefi is jobban van már a megfázásból, alszik édesen, és mosolyog elbűvölően. Már hangicsál is...
u.i. ez a kép régebbi, Ildikótól kaptuk...
4 megjegyzés:
Nagyon édes! :)
Mekkora ajándék egy ilyen gyermek, és egy ilyen nap! Együtt örülünk Veletek.
Na, az én kommentem hova lett?:(
Pedig, jó hosszan írtam...
Ez a kép olyan, de olyan megragadó... és az egész ünnep sírással együtt kívánatos nekem!
vajon mit írhattál a hosszú kommentben?
Megjegyzés küldése