2012. május 5., szombat

Ne akarjak mindig mást

Mert mostanában így vagyok én. Szeretnék nyugodtan vasalni, takarítani, sütni, ablakokat mosni, beteget látogatni.... és annyi mindent, ami hosszú ideje nem jön össze. Mert általában csak kapkodok, belefogok ebbe is, abba is... de mindegyre félbe kell szakítani a munkákat. Más lehet jobban csinálja, de engem eléggé frusztrál. Közben tudom, hogy ez nem lesz mindig így, és örülök is neki minden szempontból. Örülök például annak, hogy olyan sokat sétálhatok. Talán egyik gyermekkel sem tehettem ennyit, most meg gyakran együtt megyünk mind, vagy részben. Amúgy meg, a munka mindig megvár. Mert az az érzésem, hogy az angyalokat akkor küldi segítségül az Úr, amikor valóban a kétkezi segítségre van szükségem, és nem az én jellemem krisztusibbá formálásáról van szó...

Nincsenek megjegyzések: