intés

Egy anyukával beszélgettem tegnap arról is, mit tegyünk, amikor kiderül, gyermekünk hazudott. Mielőtt imádkoztunk együtt, elolvastuk az ide vágó részt "Az imádkozó szülők hatalma" c. könyvből.

Nem is gondoltam, hogy estére már nekem is alkalmaznom kell az átbeszélt elveket. Emellett más, kisebb fegyelmezési gond is akadt a házunk táján.

De, hogy én se maradjak ki efféle jókból, egyetlen leányom odajött hozzám, megsimogatott, és azt mondta:
- Nem akarlak megbántani, anya, de azt hiszem, ma este amikor imádkozunk, lesz miért bocsánatot kérjél az Úr Jézustól.

Ha koncert van kilátásban,

az meghatározza napjainkat a nagy nap előtt és után is. Sok nappal előtte megkezdődik szívben-fejben-papíron-stb. a készülődés. Utána pedig napokig tart a "koncert feldolgozása". Lehet nem csak én tudom, mit jelent. Mert ugyanez történhet valakivel, aki pl. konferenciát, menyegzőt tervez-szervez-lebonyolít...

Szombaton volt Mike Duó koncert Nagyváradon, az Országos Ifjúsági Konferencia keretén belül. Az egész családdal ott voltunk: József, mint "fő-fő", Barka dobolt, Ábel vokálozott a kórusban, Boró, Zsefi és én pedig hallgattuk őket.
Fel lett töltve a netre, és az első részt beillesztem, akit érdekel, meghallgathatja -érdemes, ezt én mondom! Elfogultan, de amúgy is :))!

http://www.justin.tv/varadifi/b/333102344


Aztán, a koncert lecsengéseként, tegnap este Boróka is meghívott minket a saját koncertjére. Feldíszítette a nappalit, gyümölccsel várta a meghívottakat, majd meleg teát is kaptunk szürcsölgetésre... főleg Pintér Béla számokat adott elő koreográfiával, de a végén volt néhány saját dal is :). Majd a nagy kérdés: na, kinek volt jobb a koncertje, az apáé, vagy az enyém?

(ott)hon, honos, honosít, honosítás...

Megtörtént. Tegnap. Debrecenben. Ünnepélyes keretek közt. Zsefit nem vittük, s ezt jól tettük. Most már papírral igazolhatjuk, hogy magyarok vagyunk, Igaz, nekem ez sosem volt kérdés. :)

(A kép nem túl sikeres, de minket ábrázol. :) Vannak nem túl sikeres napok az életben is, amúgy...)

Lea húgom kedvesen vendégül látott minket, köszönjük a szeretetet. A betervezett városnézős séta helyett a Fórumban néztük meg a repülésről, repülő szerkentyűkről és gépekről szóló kiállítást. (és néhány kirakatot, hogy tájékozódjunk az aktuális trendek felől:D)

"Gyásznap" :)

Barka szerint a mai napot országos gyásznapnak kellett volna meghirdetni, az iskolakezdés mellett...

Ábel nem bánta különösebben, hogy kezdődik...

Boróka viszont - végre! - örült, hogy mehet az oviba.

Szerintem Zsefi is örült, hogy egyedül birtokolhat engem. Kimentünk kicsit az udvarra, ahol a sokféle játék, jármű, labda ellenére, a legvonzóbb - természetesen - a középen levő kis tócsa volt.

Végül, én is örülök, mert bár - a közmondás szerint - minden kezdet nehéz, sok örömöt és meglepetést tartogat. Állunk elébe.