2009. szeptember 26., szombat

szombat reggel


Általában ilyenkor Boróka bevonul a fiúk szobájába, hancúrozni, persze. Hamarosan aztán, a fül számára olyan bizsergető hangok hallatszanak ki... Sosem értettem, mi az izgalmas abban, ha a hugica torka szakadtából visít? Ha egy idő után benézek, három rámvigyorgó gyerekfejet látok, akiknek a szeme azt kérdi: mi a baj, Anya, mert itt ugyan semmi!

3 megjegyzés:

iri írta...

Bizonyara ugy van,hisz itt csak harom hancuroz de gyerekkorodban....

Maria Smith írta...

Ez nagyon jo! ugyanis nallunk is igy volt ez mindeg ....szep emlekek gyerekkor! Nem tudom anyukam hogy birta idegileg ki ezt a sok ordibalast....na de azert megeltuk es eppen en lettem az aki ki nem alja a larmat!:))) nem jo?
Remelem kellemes a hetvegetek!

Gyöngyi írta...

Nagyon aranyos gyermekeitek vannak :)