egy kicsi Boró :)

 vasárnapi iskolások énekelnek

 barátnőkkel :)

 :)

hazafelé az iskolából

szükséges volt :)

Boróka elment szerencsét próbálni

Az egész ott kezdődött, hogy pénteken az oviban meglátta egyik társának a magas sarkú cipőjét. Megkívánta, de nagyon. Neki is kell. Menjünk el a kínaiba, vegyünk..... stb. a könyörgés sok fázisán átestünk hamar :).

Est imájába belefoglalta és naponta többször is szóba hozta azóta, így vagy úgy.
Mondtam, hogy ne kívánd, ami a felebarátodé...., de ő "csak" olyat kíván, (remélem) nem pont azt.

Ma délelőtt, miközben Zsefivel a szomszéd kapirgáló tyúkjait néztük, Boróka ismét elkezdte: Anya, én nagyon vigyáznék a magas sarkú cipőmre... Minden nap megtörölgetném, leporolnám... Nos - így én - ezt könnyebben elhinném, ha a meglévő cipőidet legalább időnként megtisztítanád, mert ezt ígérted akkor is, amikor a kattogós csizmára vágytál. Azt mikor is pucoltad ki legutóbb?

Boróka valamilyen ürüggyel hamarabb hazajött, s mikor én is visszatértem Zsefivel, hát a kislányomat buzgó cipőpucolás közben találtam... be akarta bizonyítani, hogy komolyan gondolta :) Kulcsra zárta maga mögött a fürdő ajtaját, és jó hangosan beszélt magához (persze, hogy én is halljam:), fontolgatva, mit tehetne még az imádságon kívül. Mert, ugye, én javasoltam, hogy imádkozzon a cipőért, és Isten meghallgatja, s amikor jónak tartja, lesz pénz a cipőre, vagy lesz cipő... Az imádság még oké, na de a várakozás...

Nemsokára van is egy javaslata: Írjuk fel egy táblára és tegyük ki a kapura, hogy "cipőtisztítást vállalunk". Na, mit szólsz anya? 
Mit is szóljak? Próbálom elrejteni mosolyomat, és óvatosan megpendítem, hogy egy pár cipő pucolásáért mennyit fizetnének az emberek.... Látom az arcán, hogy márpedig az ő munkája többet ér(ne), mindenképp lejeket akar, és tízesével számolva, nem banikat... Hát, ez az aprópénzes munka nem az igazi. Közben úgy látja Boró, nem vagyok elég lelkes partner, ezért behívja az apját a nappaliba, és neki is elújságolja ötletét. Jön is József nemsokára mosolyogva, hogy a lányunk vállalkozást indít...

Fél óra sem telt el, mire újabb ötlettel rukkolt elő. Tudod mit, Anya? Elmegyek mindenkihez sorba takarítani. Becsöngetek, és mosolyogva elmondom, hogy én vagyok az új takarítónő. Szívesen segítek bármiben, gyönyörűen kitakarítok...., de persze nem teljesen ingyen...
Na, és kihez mennél? Például Teri nénihez, aztán meg Gizi nénihez. (szomszédok) Mit szólsz? Mit szóljak? Próbáljon szerencsét! Mondom, hogy Teri néni nincs otthon, de nem baj, akkor kezdi Gizi nénivel, ő úgyis otthon szokott lenni...
Nem lehet vissza tartani, és most nem szabad a lelkesedését csillapítani. Elvégre én mind mondom, hogy a pénzért meg kell dolgozni...
Egy perc múlva felöltözve, lelkesen áll előttem. Viszem a pénztárcámat is, ha vissza kell adjak...- mondja. Próba - szerencse.
Még arra kér, hogy az apjának ne szóljak semmit, majd mesél ő, ha haza jön. 

Bárcsak tanúja lehetnék mindannak, ami Gizi néniéknél történik. 
De majd elmeséli(k).

Kérlek, ne áruljátok el neki, hogy ezt itt megosztottam veletek. Mert nagyon haragszik, ha másnak is elmondok valamit a kettőnk dolgairól. 

Oviban

Szerdán megvolt a karácsonyi szerep :-), és szombaton bábelőadás.

A szerepről nincs kép, mert videjóztam. József is besegített - az óvónénik kérésére - a gyerekeknek az éneklésben. Sőt, volt egy szólóéneke, meg elénekeltük együtt a Csendes éj-t. Olyan meghitt volt!!!
Boróka jövőre iskolás lesz, de a szülők örültek, hogy van még egy gyerekünk...

Szombaton a Magocska bábcsoport látogatott el hozzánk is a Palánta misszió bábdarabjával.

Büszke vagyok az óvónénikre, hogy meghívták őket, engedélyt kértek (és kaptak) szombatra az igazgatónőtől az előadás megtartására. Kaptunk ajándék cd-t és kifestőt, úgyhogy most ez a sláger, szinte non-stop hallgatjuk Boróka jóvoltából :)).

reggeli idill

Óvodába indul Boró. Hálásak vagyunk a szép időért, hogy még lehet bicajjal menni. Ilyenkor Zsefi is levegőzhet egy jót alvás előtt. Mindenki élvezi.

Büszkeségeim.

ajándéktipp

Anya, nem tudod, hol van a nokiám? (egy kiselejtezett IGAZI telóról van szó, mert a játékok nem érdeklik)
Nem, nem tudom, meg kell keresni.
Akkor tudod mit? Van egy ötletem: vegyetek szülinapomra egy telefont.... mondjuk... érintőképernyőset.:)
Aham. (Még mit nem...)

Boró kedvence

Gyakori óhaja Borókának, hogy tegyem be a Júréjzmíáp-ot... :) Aki ismeri a gyönyörű ruhában gyönyörű hanggal megáldott szép arcú lányokat, könnyen megérti, egy kislánynak mért lesznek kedvencek :) Szerintem ez is közrejátszott abban, hogy Boróka hegedülésre adta a fejét :)) Ha ilyen jövő vár rá... Mondjuk, nekem nem a kedvenceim, de attól az övé még lehet. Nektek tetszik?

mostanában mondta-kérdezte...

Anya, mit jelent az, hogy áldás?

A kutya tudja, hogy ő kutya?

Én csak a koncertre szeretek menni, az énekórákra nem.... mert Apa a koncerten nem állít meg, ha rosszul énekelünk...

A Mikulásnak vannak társai? (?????) vagyis barátai, a többi mikulás vagy télapó, akik egy házban laknak, beszélgetnek? - Nem tudom, még nem jártam ott. - Van olyan repülő, amelyik elvisz oda?

Anya, Bogi azt mondta, hogy az ő apukája volt a Mikulás, de én nem hiszem.

Anya, te olyan.... olyan akaratos vagy!!!

hasonlat

Azt mondja Boró:

Édesapának az egyik blúza olyan, mint a Hull az igemag cd-nek a borítója!

:))

Megint kérdezett

Temetésen is voltunk ma. Boró ki nem hagyta volna (a fiúk igen).

Zsefi végigaludta, sőt még tovább. (Na jó, előbb Zsuzsi néni vigyázott rá, majd én.)

Sokat kérdezett B. az élet-halál-elmúlás témában. Közben zajlott a gyászistentisztelet, így suttogva mondhattam ezt-azt, olykor meg kapóra is jött, hogy nem illett hosszasan beszélgetni.

Figyelt, hallgatott, gondolkodott, könnybe lábadt a szeme, együtt érzett... egyszer megszólalt:

- Anya, fáj amikor meghalunk?

Nagy örömem, hogy bizonyossággal, meggyőződéssel válaszolhatok neki az élet legfontosabb kérdéséről. Mondhattam, hogy Ferus bácsi már az Úr Jézusnál van, ott meggyógyult. Örökre. És ez nem önámító mese. És ott van Szilágyi mama is, meg Mike tata... mi is oda készülünk. Befogadtuk Jézust a szívünkbe (akié a Fiú, azé az Élet, akiben nincs meg Isten Fia, az élet sincs meg abban - 1Jn 5,12), így Isten családjába tartozunk. A Mennybe haza megyünk majd.

Anya, megfoghatom?

Nagyon szereti fogni :) és magabiztos is...

sokszor panaszkodik, hogy a tesói mért foghatják többet.

Azzal zsarol, hogy az édesapja oda szokta adni...

Micsoda sikerélménye van, ha épp akkor büfizik, amikor ő tartja...

Boró kérdezte

Anya, te voltál már százéves?

Mondom, hogy nem, és valószínűleg nem is fogok annyit élni. Nagyon kevesen érik meg azt a kort.

Hát pedig én legalább annyit szeretnék élni - mondja ő.

Más.

Ma volt A.nál pár órát. Hazajön, és a déli alvásra kerül sor. Kérdem tőle, hogy telt eddig a napja, mire ő bevallja, hogy jó volt, mert A-nál volt. Kérdem, persze, hogy itthon nem szokott jó lenni?

A válasz sokat mondó: Itthon akkor van jó napom, amikor te azt csinálod, amit én akarok!

segítséééééééééég

:))

Hála Istennek, volt segítségem az elmúlt hetekben. Eleinte Zsuzsi néni segített (kérésre), majd egyik unokahúgom, Helga jött el 2 hétre, az elmúlt 4 napon pedig Ildikó volt velünk. Nemsokára hat hetesek leszünk, és vár rám az igazi megmérettetés (vagy ki tudja).

József, Barka és Ábel elutaztak ma Nagybányára, részt vesznek az ottani főtér fesztiválon... na jó, nem a kikapcsolódás miatt mennek :)) Vasárnap József koncertezni fog a helyi kiskórussal, de elkísérte Egyed Ernő (billentyűs), Dajka Zsolt (basszusgitár) és Barnabás fiunk (dob) is. Gondolhatjátok, micsoda kihívás, öröm és büszkeség ez Barkának... hát még nekem :))
Ildi holnap hazamegy (mármint Váradra), én maradok a két kicsivel... és Azzal, aki nagyobb, mint bárki-bármi más!

pár kép

elkísértük őket egy darabig, az imaház felé... és nem is sírt a kicsi

túl vagyunk a fürdésen

de jó, hogy eljött Édesapám!

Szilágyi tata 33. unokájával

Fekete-fehér, igen-nem

Mostanában többször is elcsodálkoztam azon, hogy mennyire másképp éli meg a dolgokat Boróka. Jó, tudom, hogy ez természetes, mert lány, de akkor is. Másképp hallgatja vagy nézi a mesét, egy filmet, az életet. Általában érzelmileg közelíti meg. S a fiúk után nekem ez újdonság. Hogy meseolvasás közben nem annyira az események érdeklik, mint az, hogy a szereplő mit érzett, hogy élte át. Pl. rosszul esett-e Szélike királykisasszonynak, hogy megelőzték futásban...

Leegyszerűsíti a dolgokat, az emberek viselkedését: anya, ő meg van térve?

Azért ilyen, mert nem ismeri az Úr Jézust?

Ez a bácsi biztosan az imaházból jött.... mert olyan szépen van felöltözve...

Ugye, milyen gonosz? Ha így beszél... milyen rosszul eshetett a másiknak...

Még tavasszal végignéztünk egy aktuális divatoldalt, hogy lássuk, mi a trendi. Boróka egyfolytában kommentált: ez nem, szép, ez sem, ez se tetszik.... anya, mért öltöztek mind ilyen csúnyán? A szemérmetlen, és kihívó ösztönösen csúnya a szemében. Végre egy normális méretű ruha/szoknya is volt a sorban, és felkiált a kicsi nő: na igen, ez szép! Tetszik.

igemagyarázat

Meg kellett tanítsam aranymondásként Borókának a Péld 6-ból, hogy: Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól.

Amikor este erősebben kellett figyelmeztetnem valamire, rögtön mondta: A Biblia azt írja, hogy "neveld a gyermeket a neki megfelelő módon" és ez azt jelenti, hogy úgy kell neveljél, ahogy nekem tetszik.

No, nem éppen ezt jelenti....

Hannah Montana és társai

Az ABBI-t hallgattuk ma reggel a konyhában, Boró folyton a 7-es számú dalt játszotta vissza, mert az elég pörgős volt neki az ugrabugráláshoz ...

Érdekes beszélgetés alakult ki köztünk, mert egyszer csak azt mondja:

- Anya, én Hannah Montana vagyok!

Mire én: - Jaj, nem szeretném. Ő nem az Úr Jézusnak szolgál!

B: - Nem? Akkor M vagyok. (A másik tinibálványt nevezte meg, én a nevét sem tudom pontosan).

É: - Ő sem az Úr Jézusnak szolgál...

B: - Ó, akkor nem akarok olyan lenni... De mért szolgálnak az ördögnek? Nincsenek megtérve?

É: - Nincsenek. Nem ismerik az Úr Jézust.

B: - Akkor én imádkozni fogok értük. És ha egyszer találkozok Hannah Montanaval, megmondom neki, hogy nyissa ki a szívét Jézusnak.

Még tovább is beszélgettünk mély és fontos dolgokról.

Bárcsak nekem is ez lenne az első gondolatom sokakról, hogy imádkozni kell érte.

Halihó, csörög a dió!

Ezzel a kiáltással szokta Boróka jelezni, hogy - nemcsak felébredt, de most már minket is szeretne látni. Szállóigévé is vált köztünk, ha a reggeli ébredésről van szó, hogy na, csörög már a dió?

Nem mondhatnám, hogy B. lassan ébredő típus - abból a szempontból, hogy amint kinyitja a szemét, napirenden van mindennel, emlékszik arra is, hogy a tegnap esti gondolatát esetleg hol hagyta abba..., vagy mi akart még kérdezni... Viszont nehezen bújik ki az ágyból, szeret még könyveket nézegetni, játszani, mindenfélét... (Ezért is indulunk el olyan nehezen az oviba.)

Sikerült egy olyan pillanatot elkapni, amikor édesapjával imádkozik reggel.

Hamar eltelt

ez az egyhetes, félévközi vakáció. Mi Váradon voltunk, főleg apukámnál. Egész héten főztem, mosogattam, pakolásztam... De nemcsak. Bejegyzést írni onnan nem sikerült. Most pótolom valahogy.

A fiúk nagyrészt Joninál voltak, előtte meg Anikóéknál, így mi inkább Borókával élveztük Tata társaságát.

esti ima

Úr Jézus, ... áldd meg a hóemberünket, .... és add, hogy még hideg legyen, hogy ne olvadjon el....