2011. június 8., szerda

Fekete-fehér, igen-nem


Mostanában többször is elcsodálkoztam azon, hogy mennyire másképp éli meg a dolgokat Boróka. Jó, tudom, hogy ez természetes, mert lány, de akkor is. Másképp hallgatja vagy nézi a mesét, egy filmet, az életet. Általában érzelmileg közelíti meg. S a fiúk után nekem ez újdonság. Hogy meseolvasás közben nem annyira az események érdeklik, mint az, hogy a szereplő mit érzett, hogy élte át. Pl. rosszul esett-e Szélike királykisasszonynak, hogy megelőzték futásban...

Leegyszerűsíti a dolgokat, az emberek viselkedését: anya, ő meg van térve?
Azért ilyen, mert nem ismeri az Úr Jézust?
Ez a bácsi biztosan az imaházból jött.... mert olyan szépen van felöltözve...
Ugye, milyen gonosz? Ha így beszél... milyen rosszul eshetett a másiknak...

Még tavasszal végignéztünk egy aktuális divatoldalt, hogy lássuk, mi a trendi. Boróka egyfolytában kommentált: ez nem, szép, ez sem, ez se tetszik.... anya, mért öltöztek mind ilyen csúnyán? A szemérmetlen, és kihívó ösztönösen csúnya a szemében. Végre egy normális méretű ruha/szoknya is volt a sorban, és felkiált a kicsi nő: na igen, ez szép! Tetszik.

7 megjegyzés:

Lea írta...

hát ez elgondolkodtató...:)

Betti írta...

:)
Én meg azt tanulom, hogy a fiú mennyire más mint a lányok.

Murray and Adina Clemetson írta...

Ez nagyon tetszett. :) Ráismerek a boldogságra, ami a gyermekkel való "együtt-járás-kelésből" fakad...

Magdi írta...

olyan aranyosak vagytok mindketten ezen a képen:)))

szinne mike anna írta...

Mondjuk a velemenyalkotasban nagy resze van annak, h ki es mikent nevelte(i):) Boroka, ugy orulok, h ilyen fantasztikus kislany vagy!

mutter írta...

szép a kép nagyon! drága Boróka.

bianca andreea írta...

ajandek az Urtol az ilyen gyermek!
Jo h vannak meg a hivo szulok kozt akik igazi ertekeket adnak at a gyermekeiknek