
Gyökössynek van egy ilyen című írása.
Nem épp semmi, de semmi különös nem történik, legalábbis nem tűnik fel. Pedig a férj elutazott 2 napra, a gyerekek oviban, suliban, holnap Kurutty verseny Ábinak, Barka úgy döntött, nem megy 3 napos kirándulásra (jobb többször kapni abból a pénzből ajándékot, mint egyszerre... - elvből), ma délután szülinapozni is megyünk, meg annyi a dolog (ami megvár). Meghívószerkesztés, vásárlás, beteglátogatás, takarítás, pakolászás, mennyi minden be kell, hogy férjen még a mai napba...
Sokat esik az eső, hideg van - de fűtünk. Elolvastam Polcz Alaine: Asszony a fronton-ját, meglehet, hogy a hatása alá kerültem, csak nem tudatos (vagy már az)? Nem vagyok épp annyira rezignált.
Tudom, hogy Isten jó, mindentől függetlenül.
Ezt is olvastam:
az a legjobb a tavaszban, hogy pont akkor érkezik, amikor a legnagyobb szükség van rá. És a szöveg melletti képen tulipánok vannak, havas földben.