2010. április 9., péntek

ez a bejegyzés


Irinek szól, aki nem mulaszt el egyetlen alkalmat sem, hogy bátorítson. Aki jelzi, ha túl hosszan hallgatok, és lereagál minden egyes apró életjelt. Tudom, hogy nemcsak velem teszi ezt, hanem sokunkkal, mégis olyan személyes tud lenni. Alig várom, hogy végre találkozzunk, igaziból is.

Jól mondta, aki mondta, hogy az igazi barátságok a lélekben köttetnek...

10 megjegyzés:

Kriszta írta...

én is nagyon várom!:)

Mike Adina írta...

Igazából, ez az észrevétel, amit Irinek írtam, másra, másokra is érvényes, de hát ez most így fakadt ki a szívemből. Ugye tudjátok, hogy sokat jelentettek nekem?

Budai Evódia (mutter) írta...

és a mennyekben köttetnek:) nem csak a házasságok. ezt is te mondtad nekem egyszer:D

Kriszta írta...

én tudoooooooooooooooooooooooooooooooom:D:D:D:D:D

én is, én is sokat jelentek neked?

Mike Adina írta...

Kriszta, ugyanilyen bejegyzést érdemelsz te is, csak ha most rögtön írnám, tán nem érne ugynannyit. De nem is az a lényeg, hanem az, hogy igen, sokat. Igensokat. :)

Lea írta...

na Kriszta... ilyen szívbéli bókot se kap naponta az ember...;)

Kriszta írta...

jaj de jó nekem!:D

Zsuzsa írta...

én ma akartam írni neked egy smst, de valami miatt nem jött össze. most már késő, de hamarosan menni fog.

H. Hauser Mária írta...

Iriből csak egy van! Én is ugyan így vagyok vele kapcsolatban. :)

Borzási Márta írta...

Én is azt mondom: Irénkéből csak egy van. És naaagyon büszke vagyok, hogy én személyesen is ismerhetem. Ez igazi isteni csoda! És alig várom a májusvégi találkozást!