2010. április 26., hétfő

Igyekezni kell



bemenni a szoros kapun...
És igyekezni kell előrefelé haladni a keskeny úton is, ami a szoros kapu után következik - a célig. Mert a szoros kapu után nem kempingező van, ahol mindenki lesátorozhat, aztán szallonázgatás és lazítás következik. Menni kell, haladni, igyekezni. Az akadályoknál sem kell lecövekelni... Egymást segíteni kell a haladásban. Ha meredek az út felfelé, fogjuk meg egymás kezét, és haladjunk együtt. Ne akadályozzuk egymást, ne lökdösődjünk, mert mellettünk épp szakadék lehet...

Érdekes ez a buzdítás is, hogy az igyekezetben ne legyetek restek...

(megjegyeztem ezeket a tegnap esti prédikációból)

3 megjegyzés:

iri írta...

Koszonom hogy megosztottad velunk!

'Zsike írta...

"ne lökdösődjünk"... ez olyan sokat mond. Jó, hogy megosztottad. :)

Zsuzsa írta...

én is köszönöm.