Anya, ma nyár van?

Boróka minden reggel megkérdi ezt, de van, hogy este is. Csodálkozik, hogy ilyen sokáig tart a nyár.... ez persze azt is jelenti, hogy ruhát/szoknyát vehet fel egész biztosan. És ez a lényeg!
Mert ki nem állhatja a nadrágokat, esős, hideg napokon is csak sok magyarázkodással, rábeszéléssel lehetett célt érni. Szoknyában és ruhában is csak a bokáig érő a valami, ha pedig még forog is... Térden felül érőt nem hajlandó felvenni, az túl rövid, és nem szép.
(Bevallom, kicsit lehet zsarolni is a kedvenc szoknyával: ... akkor nem veheted fel... odaadom annak, aki szót fogad... stb. és ez mindig beválik!)

Ízig-vérig nő ez a lány; topánkák, táskák, parfümök és szájfények mindig jöhetnek, bárkitől kunyerál (nem eredménytelenül), ha másképp nem lehet, hát kölcsön kéri a cuccokat...
Ahogy nő, egyre jobban tudja, mi mivel talál, mindenkin észreveszi a szépet és ízléseset, azonnal dícsér, és egyelőre gond nélkül kimondja hangosan, ami szerinte "nem szép, nem áll jól".
Mostanában rögtön felmerül benne egy kérdés: ha más szép, akkor ő már csúnya? vagy Ha a más ruhája is szép, akkor az övé csúnya lett?

Már engem is elkezdett öltöztetni. Odajön a szekrényhez, és véleményezi a szoknya hosszát, színét, ha jól választok, vagy ha szerinte nem. Megdícsér vagy elmarasztal...
A férfiakon is észreveszi a szép inget, új nyakkendőt, szép cipőt, bármit, mindent...

Hajjaj, vár még rám eztán sok gyönyörűség!