2011. október 30., vasárnap

formáció. deformáció. reformáció.

Csakis Isten közelségében, jelenlétében lehet hozzá hasonlóvá formálódni. Vannak, akik kerülik ezt a közelséget, némelyek menekülnek tőle, és vannak, akik keresik Őt. Miközben az Úr dicsőségét szemléljük, vele időzünk, az Ő Lelke által átformálódunk. Dicsőségre. És megint dicsőségre. Egyikről a másikra. Hozzá hasonlóvá.
Ha távolodunk Istentől, deformálódunk, sokszor az is tönkremegy bennünk, ami korábban már kiformálhatott a Lélek. Ezért kell a folyamatos reformáció. A formálódás dicsőségről dicsőségre. Ezt is megértettem újra a tegnap.

Mi pedig, miközben fedetlen arccal, mint egy tükörben szemléljük az Úr dicsőségét mindnyájan, ugyanarra a képre formálódunk át az Úr Lelke által dicsőségről dicsőségre. 2Kor 3,18

Nincsenek megjegyzések: