Most nem tudom hirtelen, hogy ez természetes, vagy nem...
Olyan ízesen beszél és ír magyarul, hogy csak na. (Ma gyógyír volt a lelkemnek.)
Legutóbb ezt olvastam tőle, az amerikai nemzeti imanap apropóján. Ízelítőnek ennyit másolok be:
Két földi haza fiaként, én hálás vagyok azért az otthoni lelkületért, amit itthon nevetségesnek tartanak. Fájlalom a hiányát itt, ahol egyébként minden sarkon templom áll, és még a káromkodásban is isteneznek. Amerika tartását nem az adja, amiért sokan irigyelik, hanem a máig is érződő puritán örökség: készsége az önvizsgálatra, a bűnvallásra, és hite az újrakezdésben. Sok kegyelembe, milliók folyamatos imádságába van beágyazva ez az erény – amit tegnap is felfrissített az imádság.
A régi, híres szemlélődők, mint Tocqueville és Chesterton vallásos népnek tartották az amerikait. A számok tükrében még mindig az. Ott élve, mi tudjuk a legjobban, hogy a valóság más: történelme legnagyobb változásán megy most át. Lehet, hogy valóban, csak egy süllyedő hajó. Még mindig énekelnek rajta…
2 megjegyzés:
...es itt Alhambraban, egy ici-pici kis gyulekezetben husegesn szolgalja Urat, akitol ezt a hivatast elfogadta. Milyen szerencsesek, hmmmm, inkabb aldottak vagyunk! Ilyen lelki terulj-terulj-asztalkam mellett udulhetunk fel minden aldott vasarnap. Halas vagyok azert is, hogy a vilaghalo egyik aldasakent ti es meg sokan masok epulnek huseges szolgalatai nyoman.
nagyon tetszett a cikk! köszi a linket :D
Megjegyzés küldése