2010. október 8., péntek

"Hála-szezon"


Ilyenkor, ősszel, a betakarítások idején szoktak a baptista gyülekezetekben speciális hálaadó napokat tartani. Amikor különösen kifejezzük hálánkat Istennek minden áldásáért, a gondviselésért, a mindennapi kenyérért, oltalomért...
Természetesen, nemcsak ilyenkor mondunk hálát; ezeken a napokon hangsúlyozottan csak arra figyelünk, ami érdemtelenül a miénk lett.

Eszembe jutott, hogy egy időben volt apukámnak egy füzete, aminek azt az ének-ihlette címet adta, hogy: Nézd az áldást, nézd meg egyenként. Aztán ebben a füzetben aprólékosan, napra pontosan nyilvántartotta, hogy mi mindent küldött Isten a családunknak (élelem, ruházati cikkek, bármi más). Sőt a pénzbeli értékét is jegyezte... Hónap végén pedig összegezte, mennyi áldással halmozta el családunkat a Gondviselő Isten. Jegyezte, hogy el ne felejtse, és azért is, hogy ne legyen természetes számunkra a "van". Látni és tudni kell, honnan van mindenünk.

Holnap Békésre utazunk a családdal. Szombaton József énekórákat tart, meg ifjúságit, vasárnap pedig ott lesz hálaünnepünk a helyi gyülekezettel. Nagyon szeretném, ha Pál apostol buzdítása igaz lenne az életemben, miszerint hálaadásom egyre bőségesebb, sokszínűbb Isten felé.
A kimondott köszönöm ne csak megszokásból, illemből hangozzon el. Hanem szívből. Különben is, a hálának mindig "szezonja" van. Ugye?

3 megjegyzés:

szinne mike anna írta...

Aldott halaado unneplest, es biztonsagos utazast kivanunk:)

Abigél írta...

Így van,ámen!

mutter írta...

hallottam ott is áldottak voltatok. tudod, ugye, hogy egy ilyen bejegyzés után biztosan szoktam imádkozni érted, értetek? írjad tehát...:)