tényleg voltunk Váradon

Csak megjegyzem, hogy végig nagyon hiányzott Józsefem!!! Bár feltöltődésnek jó volt ez a pár nap, én nagyon-nagyon fáradtan jöttem haza.
Itthon már vártak drága gyermekeink, de erről a következőben...

Hope for Europe

konferencián voltam a héten, Budapesten. Jó fejtágító volt a kongresszus része, a szívet aztán jobban tágította az utolsó két nap, amikor azokkal voltunk együtt, akiket Isten a nők közötti szolgálatban használ - nagyon sokféle módon, különböző helyein Európának, és szerte a világon. Áldás volt egymás hite által épülni, megosztani az élettapasztalatokat, új ötleteket begyűjteni, tanulságokat levonni, együtt imádkozni addig idegen, vagy alig ismert nőkkel.

Kiváltság volt, hogy Barátnémmal együtt mehettünk, akivel még külön ünnepeltük, hogy (már több, mint) húsz éve megáldott minket Isten ezzel a barátsággal. Tudom, hogy a Példabeszédek 10,22: Gazdaggá csak az Úr áldása tehet - elsősorban az anyagiakra vonatkozik, mégis, az elmúlt napokban, a sok-sok beszélgetés nyomán ez visszhangzott bennem.

Ez öt nap alatt, férjem volt itthon az anyuka-apuka... Önzetlen szeretetből vállalta ezt a nem könnyű feladatot, kihívást. Amikor fáradtan hazaértem, tiszta lakás, békés légkör, terített asztal és friss virág is várt a kertből... Igen, a családi életben is gazdaggá csak az Úr áldása tehet.

Különös,

de ezen a héten olyan furcsán láttam az embereket. Az utcán járva az volt a benyomásom, hogy Brassó- és környékebeli embereket látok. Fiatalokat, idősebbeket. Atyafiakat és ismerősöket, jóbarátokat véltem felfedezni egyik-másik járókelőben. Ismételten emlékeztettem magam arra, hogy ezek az emberek nem lehetnek Ők. Vajon mi volt ez?

olvasmány

Az utóbbi időben, nemcsak napokban, még olvastam is. Kölcsönkértem Szekrényes Lidiától és egykettőre elolvastam a böjtről szóló könyvet. Nagy hatással volt rám, de ez tán megér egy külön bejegyzést is.
Aztán karácsonyi ajándékként megkaptam A viskó-t. Elolvastam, és nekem tetszett - akkor is, ha sok negatív vélemény van róla. Barátnőmtől tanultam, hogy a lényeget kell megérteni minden könyvből... (én hajlamos vagyok leragadni egy-egy részletnél)
Most olvasom Bolyki László: Milyen zenét szeret Isten? c. könyvét, ami pár éve megvan ugyan, de én csak most emeltem le úgy a polcról, hogy biza elolvasom. Aztán vannak még megkezdett könyvek... befejezésre várnak. Úgy van sokszor, hogy várnak a könyvek, vagy vár a mosogatnivaló, vagy várnak mások, mert eltűntem a könyv lapjai mögött... Válogatni kell a VÁRak között.