Napközben

mi is be-bekukkintottunk a zilahi ifikonfiba.
Délelőtt Boróka is beült a gép elé. Míg vasaltam a ruhámat, hallom, hogy időnként ámenezik. Rájöttem, hogy részt vett az imaközösségben a drága.

A fórumbeszélgetés második részét hallottam még (jót fogtam ki, mert pont a Barátném beszélt, mikor hálóba kerültem :).
Sikerült végighallgatni a Kvint koncertjét is; sajátos élmény J. mellett zenét hallgatni, nézni az arcát...
Most Ábel és Boró is csatlakozott. Ábel örült, hogy egyik kedvenc számát is énekelték magyarul (Our God is an awesome God), Boró pedig kiválasztotta és megmutatta, melyik bácsi tetszik neki az öt közül (nem árulom el).

Jó volt hallgatni a két bizonyságtételt, és érdekes volt a jelenlevőket "tanulmányozni", sok ismerőst felfedezni.
Magamban mondogattam, de jó lett volna igaziból is ott lenni...