A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyüli. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyüli. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. december 15., csütörtök

Zsefi és Fanni az imaházban

Ideális gyerekfelügyelet!


Igazából fordított volt a sorrend, de már nem tologatom a képeket :)
Fanni egy hónappal "idősebb".

2011. február 6., vasárnap

Ugyancsak csütörtökön, de Váradon

találkoztunk Balázs Zsuzsával, aki már 12 éve misszionárius Kínában. Eljött édesapámhoz beszélgetni, így mi is nyertesek voltunk. Nem tudtam, hogy ismer engem, minket... még Borókával is volt ideje, energiája játszani.

Nagy áldás volt hallgatni, hogyan munkálkodik Isten az életében, és általa is ott, az ujgorok között, ahol él és szolgál.
Bárcsak én is mindig a helyemen lennék!

2010. június 7., hétfő

cseresznyeszedés, koncert és Johann

Mind a múlt hét eseményei...
Szerettük volna leszedni a cseresznyét, de a seregélyek megelőztek. Ha egy jó maréknyit szedett a három férfi, akkor sokat mondok. De sebaj.


Megvolt a belényeskörzeti gyermekkórus tanévzáró koncertje is szombaton. Szép volt, sokat fejlődtek, és hát Isten elsősorban hűséget kér a karvezetőktől és a kórustagoktól is.

Tegnap délelőtt Halász Johann bemutatásának örvendtünk Fenesen. Több kicsi porontyunk van ott, és még útban is...Szép hetet kívánok mindenkinek!

2010. március 20., szombat

Gondoltam,

kihagyom ezt a visszapillantást, de mivel tudom, hogy Anyukának és a tengeren túli szeretteinknek a "lejárt" hírek is újdonságok, és mert hát ez a blog első sorban miattuk-, és nekik született, mesélek.
Az első képen Ábel örökítette meg Tárkányból hazafelé menet a naplementét. Az elmúlt héten tehát Köröstárkányban volt evangelizálás, amit a nőnapi különleges alkalommal indítottunk - de erről már szóltam. Az érdekessége a létszámmal kapcsolatban az volt, hogy eljöttek kb. 130-an. Az én hitem 100-ig ment, a testvérnők 150-re számítottak. Úgy látszik, a megvalósulás a középen volt, és milyen jó...
Nekem nem volt lehetőségem minden este ott lenni a gyerekekkel, de néhányszor igen. A fényképezőgépet sem vittem mindig magammal, mert igen nagy kísértést jelentett a gyerekeknek. :).
Ehhez a képhez sztori tartozik. Borzási István kedd este szolgált T-ban, éjszakára a mi vendégünk volt. Borókával nagy barátok lettek, aminek előzménye is van. Egy héttel korábban, márc.1-én, Józseffel Ipp-en szolgáltunk, ahol István volt a házigazda. Kezdés előtt kb. tíz perccel érkeztünk meg, Boró alig ébredt fel álmából, amikor kiszedtem az autóból, s mivel még parkolási gondjaim voltak, István nyújtotta felé a kezét, hogy bevigye. Csodálkozásomra, azonnal nyújtotta ő is a kezét, és elment nélkülem. (Egyébként nagyon anyás.) Bent az imaházban, istentisztelet közben egyszercsak megkérdi tőlem Boró, hogy: Édesanya, az Samu bátyja? Mondom, hogy nem, az István bácsi! Szerintem az autónál összetévesztette őket, azért (is) volt olyan nagy bizalommal, s mert Samu bátyját nagyon rajongja... Gondolkodik egy kicsit Boróka, nézi-nézi a szószéken levőket, aztán odasúgja: Nem baj, én szeretem István bácsit is, nekem ő a barátom. Annyira odavolt, hogy a záróéneknél már megkísérelt feljutni hozzá a szószékre, s a vacsoránál is végig "udvarolt"... Nagy volt hát az öröme, mikor megtudta, hogy István bácsi jön hozzánk is. Nem győzte eleget hangsúlyozni, hogy az ő barátjáról van szó. Ezt muszáj volt hát képben is megörökíteni.

Szerdán a váradi Betlehem gyülekezetből voltak vendégek, Tóth Zoltán testvér hirdette az igét. Legnagyobb nővérem, Rozi is eljött, a képen ő látható, amint az életében végbement változásokról beszél, amelyeket Isten végzett el.

Aztán eljött egyetlen húgom, Lea is. Énekeltünk egy duettet, József és Ernő kíséretével. (Kate White: Az Úrra vártam c. dalát)

Természetesen, Lea gyönyörű hangjával, szívhez szólóan énekelt. Egyszerűen, csodálatosan.
Vasárnap este, a tárkányi fiatalok is szolgáltak, szépen, ügyesen.

János Levente hirdette ekkor az igét, lelkesen, meggyőződéssel.
Örömünkre, a hét második felében a helybeliek igencsak felbuzdultak a bizonyságtevésre, a szolgálatra. Minden este sokan, és nagyon sokan jöttek el a faluból. Érdeklődők, és más gyülekezetekből is. Ott mocorog bennem a kérdés, vajon mért jönnek ennyien? Van-e köztük megtérni is vágyó, Isten utáni szomjúságát beismerő ember? Istennek hála, hogy voltak néhányan, akik felvállalták döntésüket, de várjuk tovább az aratást...

2010. február 20., szombat

Zsúfolt napok

vannak mögöttünk, és állnak előttünk. A körzetben négy héten át van zsinórban evangelizációs hét. (Most leszünk épp a felénél.) Van, akik tudjátok, ez mit jelent. A vendégfogadás szolgálata nem rám hárul ilyenkor, amikor mégis tehetem, igazán kiváltságnak élem meg. Én örülök annak a munkának, amit - úgy látom - Isten elsősorban befelé, a gyülekezet felé végez. De nemcsak. És milyen kevés az, amit meglátok én - egyelőre. Lesz majd csodálkozás a mennyben!!! Alig várom.

2009. augusztus 4., kedd

megmozdulT a parton a víz... 3.

na, és két kis videó, tökéletlen mindegyik, se füle-se farka, mert először bénáztam, másodszor meg betelt a memóriakártya, ah!

megmozdulT a parton a víz... 2.

folytatom a képekkel :) - Mária, különösen érted!


2009. augusztus 1., szombat

megmozdul a parton a víz...

Holnap ünnepelünk a lelki családdal. Szeretnénk, ha Isten dicsősége megnyilvánulna a szabadtéri bemerítési istentiszteleten. Három fiatal tesz vallást Jézus Krisztusban kapott új életéről, és a Fekete Körösben lesznek alámerítve. Jó ideje készülődünk már, mindenhogy. Gondoljatok, kérlek, ránk imában ti is.

2009. május 2., szombat

majális


A fenesi erdőn voltunk, nagyrészt a belényesiek, de nemcsak. Ez olyan gyülekezeti kirándulás volt, amilyennek mindig is képzeltem a gyülis kirándulásokat, csak most valóság volt. Laza és tartalmas. Szép időt kaptunk, hiába mondtak borút az időjósok, és nemhiába imádkozott Barka. Délelőtt fél tízkor találkoztunk, és este fél kilencre értünk haza. Főztek bográcsost az ügyesebbek, én inkább gyalogoltam, vagy sétáltam, beszélgettünk. Meg lelógattam a lábaimat a hídról, és kibírtam. Na persze, a híd csak a patak fölött volt, de akkor is. Ja, és sok év után ismét tollasoztam egy kicsit.. Meg énekeltük Sillye Jenő csipkebokros énekét, és volt igeüzenet is, meg egymástbátorítósjáték. Meg egyebek, mint pl. az elmaradhatatlan foci, és az elmaradhatott volna (?) bokaficam, virágszedés.............

Jó is volt így kezdeni a májust, mert elég sok utazás, meg fáradtság is ígérkezik ebben a hónapban. DE azoknak is előre örülök.