elkészült a beharangozott adventi koszorú

Nekem nagyon tetszik. Dina és Ernő rendkívül ügyesek, és jól összedolgoznak - így is.
Készült még egy ajtódísz is, reméljük otthagyják az ajtójukon, miután megcsodálták benne a természetes egyszerűséget.
Végül én is feldíszítettem a mi koszorúalapunkat, amit tavaly kaptam barátnőmtől, hogy megszűnjenek a koszorús gondjaim. :P Most meg, arra gondolok, hogy ha ilyen szép lett a keret, mennyivel szebb kell, hogy legyen a tartalom, a szívünk várakozása; milyen őszinte szeretettel, lelkesedéssel, és szentül kell várjam Vőlegényemet!

Közeledik advent

bármennyire hihetetlen, úgy elrepült az év nagy része. Ma kimentünk fenyőágakat szedni az adventi koszorúhoz, amit a gyülinek készít Dina. Biharfüred felé autóztunk, olyan jó volt aztán a friss levegőt beszívni, főleg, hogy a héten a gyerekek betegsége miatt többnyire itthon voltam-voltunk....
Ábel kedvére mászkált a sziklákon, fákon, Barka kommentálta, Boróka meg utánozta :).
Jövő héten lesznek még hivatalos szabad napok, ha Isten jó idővel párosítja, szeretnék még kirándulni, többedmagunkkal...

dal

Tegnap hallgattam Gaithersék egyik homecomingján ezt a számot, és nagyon megérintett.
a The Crabb Family énekli. A szöveget átolvasva is sokat jelenthet.

So many times I`ve questioned certain circumstances,
Or things I could not understand.
And many times in trials
Weakness blurs my vision,
and then my frustration gets so out of hand.
Oh, but it`s then I am reminded,
I`ve never been forsaken,
And I never had to stand one test alone.
That`s when I look at all the victories
And the Spirit rises up in me,
and it`s through the fire my weakness is made strong.


He never promised, that the cross would not get heavy,
and the hill would not be hard to climb.
And He never offered victories without fighting,
But He said help would always come in time.

Just remember when you are standing in the valley of decision,
And the adversary says give in, just hold on.
Our Lord will show up,
And He will take you through the fire again.
And here is the key, church:
I know within myself that I would surely perish.
Oh but if I trust the mighty hand of God,
He`ll shield the flames again, again.

He never promised, that the cross would not get heavy,
and the hill would not be hard to climb.
And He never offered victories without fighting,
But He said help would always come in time.
Just remember when you are standing in the valley of decision,
And the adversary says give in, just hold on.
Our Lord will show up,
And He will take you through the fire again.
And here is the key, church:
I know within myself that I would surely perish.
Oh but if I trust the mighty hand of God,
He`ll shield the flames again, again.

Igaz ugyan,

hogy a hálaadó ünnepek lejártak, de a hálaadás ideje sosem jár le. Itt Belényesben mondta el egyik kedves testvérnő a hálaadás ábécéjét, amit 15 éve fogalmazott meg saját magának első sorban. Nekem áldás volt íyg egyben az egész, főleg, hogy eszembe juttatta Linda Dillow tanulmány egyik feladatát. Elkértem Boros Gyöngyitől a versét, s most közkinccsé teszem. Ha különösen sokat jelent nektek valamelyik sor, szóljatok.

Atyám, én hálát adok: az

Akaratért, amelyet kimunkáltál bennem, a
Bocsánatért, mit meg nem érdemeltem, a
Célért, amit mindig láthatok, a
Csillagért, mely felém is ragyog, a
Dicsőségért, melyet Fiadnak adtál, s az
Erőért, amellyel felruháztál, az
Életért, amelyet benned nyertem, s a
Fiúért, akivel eggyé lettem, a
Golgotáért, hova naponta járok, a
Győzelemért, mit a vérben találok, a
Háláért, melyre tanítasz engem, s az
Irgalomért, mit másokkal kell tennem, az
Ítéletért, ahol mind meg kell álljunk, s a
Jutalomért, amelyet tőled várunk, a
Kegyelemért, amelyben részesültünk, a
Lélekért, mely munkálja üdvünk, a
Megváltóért, ki tűrt, szenvedett értem,
Nagypéntekért, mely elvette minden vétkem, a
Nyugalomért, melyet benned találok, s az
Oltalomért, ha tövisek közt járok, az
Óráért, melyben megismertelek téged, s az
Örömért, mely akkor lett teljes benned, a
Pálcáért, mellyel fenyítesz engem, s a
Rágalomért, mit érted kell szenvednem, a
Sionért, hová vágyódik lelkem, a
Szeretetért, mellyel betöltöd szívem, a
Türelemért, melyet naponta formálsz, az
Útért, melyen igéddel táplálsz, az
Üdvösségért, melyet már most remélek,
Vágyért, hogy örökre veled éljek, a
Zárszóért, melyet már most kívánok, hogy
Zsoltárokkal győzzem le a világot.

ez a csirke

az első, amit levágtunk azok közül, amit nyáron vettünk. József vágta le - most tudtam meg, hogy ő 11 éves korában már ugyancsak foglalkozott ilyesmivel is.... A. kopasztotta, mert én megfogni sem merem őcsirkeségüket, szörnyű az érzés, ha repdesnek a kezeim között...
Azért vágtuk le , mert sántított szegény, és fogyni is kezdett...
Summa summárum, sóban sült csirke lett belőle.

volt egyszerre két szülinap

Megígértem, hogy visszamenőleg beszámolok...

Nagyon hiányzott Zsike, a szülinapok megünneplésénél ő olyan jól tudott
lelkesíteni, élvezte a díszítést, a készülődést, mindent, ami ezzel járni szokott...
De hála Istennek, azért voltak lelkes segítők most is.
Átvettük az ötletet Evódiától, hogy a kerek számú szülinapokat ünnepeljük
meg nagyobb körben.
Így történt, hogy 13-a délutánjára meghívtuk a gyüliből a gyerekeket,
és szülőket is Ábel (10) és Boróka (3) szülinapjára.
Tovább beszéljenek a képek.

közben

persze, hogy megszületett Tautu Dominik, van már vagy tíz napos...
A képen még "kórházi szerkóban"... Hát ne tudjátok meg, milyen ez a belényesi kórház. Amikor Hajni szült, ketten voltak összesen kismamák!!! Dominik kezeit arcába temetve érkezett, s emiatt a válla is eltörött, szegénykének. A kórházban se kötszer, se sokminden más, nem részletezem... onnan csak haza lehet vágyni. Nemrég beszéltem Hajnival, s úgy tűnik, kezdenek beindulni a dolgok, végre szopik-alszik a baba. Köszönöm, hogy velem imádkoztatok! Boróka alig várja, hogy vigyük a "paszitát" - itt így hívják a radinát, vagyis a babalátogatást.

valami szép

Nemrég vettem az ócskán ezt a szép gyertyatartót (vagy virágnak való?). Német kerámia, 1922-ből. Mindössze tíz lej volt, és ahogy megláttam, tudtam - ez hozzánk vágyódik.

Apa zárómondata mára:

(...)... hát, a világon sok nyomorúság van - és még több lesz!

Tata

Kedd óta nálunk van édesapám. Nagyon örülünk neki, mindannyian. Boróka nem győz eleget lelkesedni, tatucinak becézi... Olyan jó, hogy most az én gyerekeimnek is lehet nagypapás élményük. Ma este úgy mesélt nekik Mózesről, mint annak idején nekünk is...
És a sok bibliai fejtörő kérdés! A fiúk nagyon szeretik ezt a fajta ki-mit-tud-ot...
És akkor még nem említettem a gyerekkori sztorijait, amit én úgy szívok magamba... hisz nagyrészét eddig nem is hallottam...
József drága munkatársra talált benne, hűségesen megy vele a körzetbe, és szolgál mindenütt szívesen. Szeretjük, és élvezzük az ő szeretetét is.
Köszönöm, Istenem, édesapámat.

bármelyik pillanatban

megszülethet Hajniék Dominikja. Ő az, akit imában kísértem terhessége idején. 23 éves, első gyermekük lesz. Úgy nézzétek ezt a képet, hogy Boróka készítette rólunk :).

Akinek ez szívügye szokott lenni, imádkozhat velünk. Úgy szeretném, ha újjászületésről is beszámolhatnák majd...