Lobog az első gyertyaláng...

A megbocsátó kegyelem - Füle Lajos

A megbocsátó kegyelem

ádvent-időn ismét elénk jön.

Kinek a Csillag megjelent,

irtózik az ítélkezéstől.

Tudja - miközben szenvedi -:

megbűnhődik végül a gazság,

de Isten ítéletei

az értelmünket meghaladják.

Mi lenne, ha?

Ha az idén én is írnék az Angyalnak, és kérnék tőle egy igazi nagymamát? Mert az megfizethetetlen :).

hasonlat

Azt mondja Boró:

Édesapának az egyik blúza olyan, mint a Hull az igemag cd-nek a borítója!

:))

Megint kérdezett

Temetésen is voltunk ma. Boró ki nem hagyta volna (a fiúk igen).

Zsefi végigaludta, sőt még tovább. (Na jó, előbb Zsuzsi néni vigyázott rá, majd én.)

Sokat kérdezett B. az élet-halál-elmúlás témában. Közben zajlott a gyászistentisztelet, így suttogva mondhattam ezt-azt, olykor meg kapóra is jött, hogy nem illett hosszasan beszélgetni.

Figyelt, hallgatott, gondolkodott, könnybe lábadt a szeme, együtt érzett... egyszer megszólalt:

- Anya, fáj amikor meghalunk?

Nagy örömem, hogy bizonyossággal, meggyőződéssel válaszolhatok neki az élet legfontosabb kérdéséről. Mondhattam, hogy Ferus bácsi már az Úr Jézusnál van, ott meggyógyult. Örökre. És ez nem önámító mese. És ott van Szilágyi mama is, meg Mike tata... mi is oda készülünk. Befogadtuk Jézust a szívünkbe (akié a Fiú, azé az Élet, akiben nincs meg Isten Fia, az élet sincs meg abban - 1Jn 5,12), így Isten családjába tartozunk. A Mennybe haza megyünk majd.

még majdnem frissnek számít :)

ez a kis "hogyisvoltszatmáron" nevű beszámoló :))

Rövid leszek. Nagyon jó volt, az egész család így gondolja. Az utazás (Zsefi legtöbbet aludt), zenehallgatás, rokoni és baráti találkozások, a színdarab, a koncert és a vasárnap délelőtti istentisztelet, a találkozás Floydékkal... meg Sarolta finom ebédje :). Hazaút és két perccel kezdés előtt megérkeztünk Fenesre is...

EZ az első családi képünk, mióta hatan vagyunk :). Ideje volt. Megkértük a rokonokat, hogy ne engedjenek haza e nélkül :)

Bonnie Parker-rel...

Boró frissen szerzett barátnője, Fruzsina Budapestről. Ő játszotta a Pöttöm Petrát a színdarabban.
Sarolta is babázott, s amikor le akartam fényképezni, a kattintáskor belépett Csaba és a felesége mellé perdült. Ugye, milyen jól sikerült! (Sarolta a József unokatestvére, amúgy.)

A színdarab - Hasak a napra! - fergeteges volt, minden szavát és mozzanatát élveztem. Érdemes rászánni az egy órát; tele van ízes szójátékokkal, tehát csupa szem-és fül legyen az, aki nézi-hallgatja. Kicsit visszhangos a felvétel, ha valaki esetleg kevésbé visszhangosan akarja, nézze meg itt, kb a 48. perctől. Az evangéliumot nagyon erőteljesen adták át, míg konkrétan az hangzott beleborzongtam, és sírtam, a boldogságtól is, hogy már Jézusé vagyok.

A koncertet is meg lehet hallgatni, számonként akár.

Akkor hát holnap...

...holnap nem Perecsenbe megyek a lányok-asszonyok konfira (ahogy régebben szerettem volna), hanem Szatmárra (lásd előző bejegyzés). Jobban mondva, az egész családdal elmegyünk, ha már József és Barnabás koncertezik. Nemrég tudatosodott bennem (L.Piroskáék példája nyomán), hogy nagyobb áldás családostól utazni és szolgálni... Már amikor lehet. Az utazással járó nyűgök ellenére is. (Nekem pl. most semmi kedvem hat személyre csomagolni.) Várjuk a találkozást Saroltáékkal, a nagybányaiakkal is, és még sok más ismerőssel, jó baráttal. Talán összejön egy duett is :). Kíváncsi vagyok persze a színdarabra, meg egyáltalán - élmény lesz az egész, tudom. Hálás vagyok Istennek, hogy úgy forgatta a szíveket, és úgy intézte a dolgokat, hogy végül is ez így szépen kialakult. Vasárnap délelőtt a szatmárnémeti gyülekezetben leszünk, s ebéd után indulunk haza.

Jó érzés úgy készülődni, hogy vannak, akik bátorítottak az útra engem is, vannak, akik velem örülnek ilyenkor, mert tudják, mit jelent... és vannak, akik imáikban kísérnek... Köszönöm őket is, Istenem.

u.i. A kép nem feltétlenül illusztrációja a szövegnek, csak megmutattam, mert minden arc olyan beszédes rajta.

Bemutatkozik az Új Remény Egyesület

Bemutatkozik az Új Remény Egyesület

Rogériuszon

Vasárnap délután Nagyváradon voltunk, a rogériuszi gyülekezetben, hálaadáson. Mind az összesen. Örülünk, ha együtt mehetünk, együtt szolgálhatunk, vagy csak a jelenlétünkkel támogatjuk Édesapát.

A késői hazaérkezésben az a jó, hogy tíz perc alatt ágyba bújnak a gyerekek is, különösebb ceremónia és noszogatás nélkül.

Két szülinapot is ünnepeltünk a hétvégén

Ábel szombaton 12, Boróka vasárnap 5 éves lett. Megszerveztem, hogy legyen tortájuk, most azt kell szerveznem, hogy fogyjon el valahogy. Nem az ízzel van a baj, hanem a mennyiséggel :). Hátha jövőre már Boró is beleegyezik, hogy kettőjüknek egy közös tortája legyen. Amúgy a Barbie tortát csak a tegnap vághattuk fel, akkor is megsiratta...
Na, de bónuszvendégeink voltak Mike Pálék Kécről. Ők eredetileg Zsefit-látni jöttek, de persze mindenkit láthattak :).

A múltkor már rendes sorrendben töltötte fel a Blogger a képeket, látom már megint fordítva.... na sebaj. Én már nem tologatom őket.Szóval, a torták. Van, aki lelkesedik is :D.

A lányok... (Edit, Nóra, Boróka)

Annyit nevettünk... a fiúkkal (Ábel, Barka, Pali bá).

A legzsengébb Mike :) (Palitól van a kifejezés)

József elénekli a legfrissebb dalokat... kettő született Zsefinek...

... a merengőkhöz...

Anya, megfoghatom?

Nagyon szereti fogni :) és magabiztos is...

sokszor panaszkodik, hogy a tesói mért foghatják többet.

Azzal zsarol, hogy az édesapja oda szokta adni...

Micsoda sikerélménye van, ha épp akkor büfizik, amikor ő tartja...

Don Moen

Nemrég fedeztem fel. A fészen tette közzé ezt a számot Abi, nekem teljesen új volt. Meghallgattam, s még más dalokat is tőle... Tetszik. Együtt éneklek velük. Számomra istentisztelet.

Boró kérdezte

Anya, te voltál már százéves?

Mondom, hogy nem, és valószínűleg nem is fogok annyit élni. Nagyon kevesen érik meg azt a kort.

Hát pedig én legalább annyit szeretnék élni - mondja ő.

Más.

Ma volt A.nál pár órát. Hazajön, és a déli alvásra kerül sor. Kérdem tőle, hogy telt eddig a napja, mire ő bevallja, hogy jó volt, mert A-nál volt. Kérdem, persze, hogy itthon nem szokott jó lenni?

A válasz sokat mondó: Itthon akkor van jó napom, amikor te azt csinálod, amit én akarok!