Azám, tizenhárom éves lett ma Barnabás, elsőszülött fiunk!
Eszembe jut, hogy ugrált örömében az édesapja, mikor kiderült, fia született (én nem láttam, csak mesélte)! De még előtte, Efraim öcsém mérte a fájások közti időszakot, míg a mentőre vártunk - 2 percenként jöttek (épp nálunk volt, a lakáson dolgozott)... a mentő sokat késett, mert a nagy hó miatt (?) nehezen találta meg a címet... aztán a mentőben az asszisztens folyton azt mondta: "nehogy megszüljön itt, nehogy megszüljön".... mintha tudtam volna, milyen az (persze nem volt kedvem a jéghideg autóban szülni...)... A szolgálatos doktornő rábízott az ismerős bábára, mondván: "vágja, varrja, mintha csak magának csinálná..." F.Erzsikének bizony becsületére vált, nagyon szépen vezette le a gyors szülést... Barka 8 hónapra született (előtte való nap elestem a jégen, lehet, hogy ez is besegített a sietségbe...), de a súlya (2500 g) elégséges volt ahhoz, hogy ne nyilvánítsák koraszülöttnek (ma már másképp
van, tudom). Az atyafi, aki pár nap múlva hazavitt a kórházból, felesége érdeklődő kérdésére, hogy: "na, milyen a baba?", egyszerűen annyit mondott: "akkora, mint a mobiltelefonom". :).
Tényleg repülnek az évek, s 13 év alatt annyi minden változott... Barnabás is. Különféle képességek és tálentumok birtokosa, várjuk, hogy kibontakoztassa azokat Isten dicsőségére, akitől kapta.
A 13. zsoltár 6. versét kötötte lelkére az édesapja: Mert én hűségedben bízom, szívből ujjongok, hogy megsegítesz. Éneklek az Úrnak, mert jót tett velem.
Azért imádkoztunk, hogy ezt sokszor megtapasztalja - és vele együtt mi is ebben az évben.
Isten áldjon meg, Fiam!
Ja, olyan vicces volt: Boróka is készítgette az ajándékát, előkeresett egy társasjátékot, és "ráírta": mikebarka.hu :P Ez az Y generáció, már csak ponthuban tud gondolkodni :)